Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Csurgai Horváth József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában

Az egyletnek 1914-ben 256 tagja volt, az optimális létszámot 800 főben állapították meg. A tagtoborzásban a város polgármestere, Saára Gyula járt élen, de más módon is tevékenyen támogatta az egyesületet. Példaként említhetjük, hogy a városi mozi egy-egy napi jövedelmét átengedte a szépítőknek. A tagdíjak mellett, amelyek ebben az évben 468 koronához juttatták a társaságot, jelentős bevételi forrást képezett a műkedvelő előadások tartása is. Ez utóbbiból mintegy 645 korona jövedelem származott. A teljes bevétel - 2174 korona - kisebb részét használták fel. A kiadások mintegy fele egyébként a munkások bérét fedezte. Az első háborús esztendőben korábban vállalt kötelezettségeiknek próbáltak eleget tenni, és ahogy megfogalmazták: „a háborús viszonyok folytán a meglévő alkotások fenntartására, ápolására törekedtek". A világháború nagymértékben csökkentette az egyesületi tagok számát, de még nagyobb mértékben a fizető tagok számát: mindössze 143-an fizettek tagdíjat. Ennek ellenére tovább folytatták a parkok rendezését és bővítését, amelyhez 1916-ban például orosz hadifoglyok munkaerejét is igénybe vették. A Városvédő Egyesület munkája néhány évi eredményes tevékenység után - tagjai ügybuzgalmának „lankadtával" -, ha nem is szakadt félbe, hiszen hivatalosan nem oszlottak fel, de a teljes stagnálás állapotába jutott. Az okokhoz hozzájárult az is, hogy a I. világháború évei nem biztosítottak teret sem ennek a civilszerveződésnek, sem más hasonlóan nemes célkitűzések elérésére törő városi egyletnek. így a közhangulat és az anyagi térvesztés pusztulásra ítélte a polgárosultsag igényéből fakadó, kétségtelenül szűk réteg tenni akarását. A 20. század 20-as éveiből számos újságcikk és egyesületi gyűléseken elhangzott előadás tanúskodik arról, hogy a város polgársága továbbra is aggódott és féltette a város gazdag történelmi múltjához nem méltó közállapotok miatt a meglévő értékek pusztulását. Az egyesületi működés mégsem nyert teret, az egyéni kezdeményezések domináltak. 287