Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Csurgai Horváth József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában Tanulmányomban elsősorban az urbanizáció és a városfejlődés főbb momentumait, illetőleg az ebben közreműködő testületek és tisztviselők szerepét kívánom bemutatni.

1 A dualizmus korszakában kiegyensúlyozott várospolitika valósult meg. Csupán két alkalommal történt politikai váltás. A városvezetés 1867-et követően, a neoabszolutizmus időszakában jelentős szerepet betöltő tisztviselőkből alakult ki. Nagyobb átalakulás, elsődlegesen generációs változás, 1878-ban és az ezt követő néhány évben ment végbe. Az ekkor kialakult politikai és gazdasági vezetés több évtizedre hegemón helyzetbe került, és csak 1908-ban, az országos politikai változások hatására szorult ki a helyi hatalomból. A várospolitikai erők bemutatása ugyan nem tárgya e tanulmánynak (Id. e kötet egy korábbi, általam írt tanulmányát), mégis fontos utalni arra, hogy a városi hatóság vezetőinek, a közgyűlés hangadóinak álláspontja esetenként meghatározó volt a városfejlesztés kérdésében. Székesfehérvár kiegyezést követő fejlődése valamelyest lelassult. E jelenség okai között a kortársak a vasútvonal kiépülését jelölték meg az egyik legfontosabb okként. Ennek eredményeként a város regionális szerepkörében is történtek változások, kereskedelmi pozíciója is visszaesett. Keleti Károly az 1870-es évek elején készített statisztikai feldolgozása szerint Székesfehérvár az ország egyik legnagyobb városi arculatú szabad királyi városa volt. A városi hányadost bonyolult számításokkal elvégző statisztikus besorolása alapján: Székesfehérvár e rangsorban a 6. helyen - Győrt követve, de Budát, Sopront megelőzve - foglalt helyet. A statisztika a városiasodás mértékére vonatkozó adatokra épít, hiszen a népességszám, a lakosság foglalkozása, a műveltségi fok, az értelmiség aránya, a cselédek száma mellett, a lakásviszonyok alapján állapították meg a város rangsorbeli helyét.

2 279