Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Csurgai Horváth József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában

Székesfehérvár „szépítészetének" történeti áttekintése A szabad királyi városok igazgatási, rendészeti feladataik során a városrendezés, esetenként tervezés kérdéseit, mint az adminisztráció részét képező feladatokat látták el. A 19. század első évtizedeiben és az ezt megelőző rövidebb időszakban a szépítészet, a csinosítás ügye elsősorban a földmérői és a mérnöki munkákhoz kötődött. Közülük a legkiemelkedőbb Wüsztinger József (1781-1836) mérnök munkája, akinek ugyan a város felmérésén kívül nem volt kötelessége a csinosítást elősegítendő tervek készítése, mégis szép számmal tett ilyen irányú javaslatokat. Szerencsére e törekvésében Marich Dávid királyi biztos személyében hathatós támogatót kapott. Ennek következményeként a város közterületeit érintő parkosítások, a Belváros, azaz az egykori vár területén és másutt is igaz, az utóbbiak esetében évtizedes késéssel, de megvalósultak. A nagyobb léptékű városrendezés és -szépítés a reformkor újító szellemének köszönhetően az 1830-as években bontakozott ki Székesfehérváron. Egy a szépítéssel, az új épületek terveinek felülvizsgálatával foglalkozó állandó bizottság létesítésének gondolata 1833-ból származik. Ekkor a felállítandó bizottság szabályzatának elkészítésével foglalkoztak, s az „arányzat" elkészítéséhez Pest segítségét kérték.

3 Megalakítására azonban csak néhány évvel később, 1836. november 7-én került sor. A városi adminisztráció részéről delegált tagokon (polgármester; városkapitány, ő mint a rendészeti kérdésekkel foglalkozó tisztségviselő; főjegyző; egy tanácsos; az urbáriumi rendtartó; a választott polgárság vezetője, a szószóló és több választott polgár) kívül számos építőmester vett részt a bizottság munkájában. A következő évben Haáder Pál polgármester és Boros Imre kapitány lemondtak tagságukról, de a bizottság többi tagja ragaszkodott személyükhöz. A bizottság végleges megalakulására az 1839. február 4-i tanácsülésen került sor. A delegáltak többsége korábban is tag volt/ A szépítők tevékenysége az első esztendőkben talán egyoldalúan is a korábban Schmöltz Lipót tevékenysége során megkezdett Sóstó szépítésében nyilvánult meg. Székesfehérvár egyik leg280