Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján

7 A századfordulóig egyáltalán nem beszélhetünk inflációról a korszakban, sőt inkább deflációs időszakról van szó. Az 1900-as években a kortársak szerint „drágaságként" megélt árszínvonal-növekedés mértéke sem haladja meg az évenkénti 1-2%-ot. Igazán számottevő infláció az első világháború idején következik be. 8 KUNC Adolf, Szombathely-Savaria rendezett tanácsú város monográfiája. (Szombathely, 1880)500-507. 9 OROSZ István, Szerkezeti változások a XIX. századi magyar mezőgazdaságban. Előadások a Történettudományi Intézetben 10. (Budapest, 1988) 7. 10 FEHÉR Károly (szerk.), Szombathely, 1777-1927. Jubiláris emlékalbum. (Szombathely, 1927) 202. 11 KUNC Adolf, /. m. 503-510. 12 OROSZ István, Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben. In: Magyarországtörténete 1848-1890. 6/2. (Budapest, 1979) 1086. 13KUNC,Lm. 507-516. 14 KUNC, i.»i. 517-522. 15 BOROVSZKY Samu, Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. (Budapest, 1904) 449^74. 16 Ezzel nem kívántunk ok-okozati összefüggést feltételezni a gazdasági növekedés, főleg nem a gazdasági eliten belüli változás és a népességszám alakulása között; mindössze a korreláció tenyéré hívjuk fel a figyelmet. 17 A problémáról lásd R. J. MORRIS, Fuller values, questions and contexts: occupational coding and the historians.; illetve К. SCHÜRER, Understanding and coding the occupations of the past. In K. Schürer - H. DIEDERIKS (eds.), The use of occupations in historical analysis. (1993) 5-23. és 101-109. 18 Lásd: MORRIS, i. т., illetve Ruth FEDERSPIEL, Occupations and their coding: some experiences making studies comparable. In: The use of occupations

... 23-29. 19 Ezzel kapcsolatban többek között Peter CLARK, Occupations and the English Small Towns Project at Leicester University. In: The use of occupations... 49-29. 20 Lásd FEDERSPIEL, i. т. 51. 21 Lásd H. A. DIEDERIKS - H. D. TJALSMA, The classification and coding of occupations of the past: some experiences and thoughts című tanulmányában. In: The use of occupations... 29-41. 22 TÓVÁRI Judit, A városi elit Miskolcon 1872-1917. Kandidátusi értekezés (ELTE Bölcsészettudományi Kar, Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék Könyvtára, 4958). (1993), illetve HEGEDŰS Sándor, Virilizmus Kaposváron 1888-1944. Szakdolgozat (ELTE Bölcsészettudományi Kar, Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék Könyvtára, 4860). (1995), illetve GYÁNI Gábor, Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941). Történelmi Szemle, 1977/3^1. 23 23,6%(105 fő) szerepelt két, 4,5% (20 fő) három és 1,6% (7 fő) négy foglalkozáscsoportban. 24 Lásd MAZSU János, A szellemi foglalkozásúak jövedelmi viszonyainak alakulása a dualizmus időszakában. Magyar Történeti Tanulmányok. 18. köt. FEHÉR András (szerk.). (Debrecen, 1980), illetve uő, A magyarországi tisztviselő réteg társadalmi szerkezetének változási folyamata a dualizmus időszakában. Történelmi Szemle ( 1987-1988) 1. 25 Ehhez nem elég elemezni a listákon szereplő azon értelmiségi keresőket, akik földbirtokosként is szerepelnek a legnagyobb adófizetők között (láttuk ennek a csoportnak az alacsony számát). Itt minden értelmiségi keresőt be kell vonni a vizsgálatba, hiszen előfordulhat, hogy valaki úgy rendelkezett jelentős földbirtokkal, hogy mindig értelmiségiként vetette fel magát a listára. 26 MAZSU, A szellemi foglalkozásúak... 1. táblázat. 21 Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 16. kötet. (Budapest, 1906)62. 28 Uo. 134-140. 202