Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján

29 BAROSS Károly (szerk.), Magyarország földbirtokosai. (Budapest, 1893) 793-811.; RÉDEI Ferencz és ELEK Emil (szerk.), A magyar földbirtok 1903. évi címtára. (Budapest, 1903) 341-347.; RUBINEK Gyula (szerk.), Magyarországi gazdacímtár. (Budapest, 1911) 826-0842. 30 BELUSZKY Pál, A polgárosodás törékeny váza - városhálózatunk a századfordulón. In: Tér és társadalom 4. (1990/3^.) 15. 31 Ez a kijelentés akkor is helytállónak tűnik, ha a 100 hold alatti birtokosokról nincs adatunk. Egyrészt feltételezhető a megyei adatok alapján, hogy számuk nem okozna jelentős változást a birtokkal rendelkező értelmiségi csoportba került adófizetőknél; másrészt a 100 holdnál kisebb birtoknagyság önmagában csak ritkán elegendő a legnagyobb adófizetők közé jutáshoz. 32 A jelentékenyebb ipari vállalatok felsorolása- 1911. In THIRRING Gusztáv (szerk.), A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Budapest, 1912, Budapest Székesfőváros Házinyomdája) 309. 33 Az arisztokaraták is megtalálhatók a Vas vármegyei virilis listákon - mint valóban a leggazdagabb adófizetők -, de nem Szombathelyt, hanem egy kisközséget jelölve meg lakóhelyül. 34 A mezőgazdaságra vonatkozó adatok Borovszky Samu idézett művében (412-431.), illetve ÉHEN Gyula, Vas vármegye közgazdasági leírása című írásában (Budapest, 1905) 16-28. találhatók. 35 Vas vármegyében a 100 holdon aluli birtok aránya az összterületből a századfordulón 61,2% az országos 43-45%- hoz képest. Utóbbi forrása OROSZ István, A differenciálódás és kisajátítás. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. (Budapest, 1965) 33. Vasban a hitbizomány területaránya 17%, a szántónak mindössze 8,7%-a. Az országos adatok szerint a szántó, rét, kert és szőlőterület 30% esett korlátolt forgalmú birtok alá. (Utóbbi forrása OROSZ István, A differenciálódás... 43. ) 36 Lásd BALOGH Gyula, Vasvármegye nemes családjai. (Szombathely, 1901) 37 RUBINEK Gyula (szerk.), Magyarországi gazdacímtár. (Budapest, 1911) 826-842. 38 KARADY Viktor, A zsidóság polgárosodásának és modernizációjának főbb tényezői a magyar társadalomtörténetben. In: Karády V, Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. Tanulmányok. (Budapest, 1997) 78-113. 39 Egyes években, például 1882-ben a pár év előtti arány háromszorosára növekszik számuk; és az összes szombathelyi virilis 23,2%-a köztisztviselő lesz. 40 Az elmélet legkövetkezetesebb képviselője, aki Erdei modelljét a dualizmus korának történet-szociológia elemzéseiben használja, erről így ír: „A védett és a szabad érvényesülési piacok kettősége a »porosz-utas« fejlődés sajátja, melyben elkülönültek a »polgári« és »hivatalnok-középosztálybeli« mobilitás velejárói, s melyre az össztársadalmi polgárosulási hiány (a szerző kiemelése) nyomta rá bélyegét." KARÁDY Viktor, A zsidóság polgárosodásának és modernizációjának főbb tényezői a magyar társadalomtörténetben. In FŰZFA Balázs - SZABÓ Gábor (szerk.), A zsidókérdésről. Németh László Szakkolégiumi Füzetek I. (Szombathely, 1989) 101-102. 41 BOROVSZKY Samu, i. m. 591-592. 42 KARÁDY Viktor, ím. 101. 43 Itt jegyzem meg, hogy a szabad foglalkozású értelmiségiek esetében az eltérés a legtöbb évnél jelentősebb a számarány javára. 44 Az ebből a megállapításból következő alacsonyabb adóösszeg a szabad foglalkozású értelmiség esetében nem a foglalkozáscsoport alacsonyabb jövedelmével függ össze elsősorban, hanem a köztisztviselőket meghaladó számarányukkal. 45 FÓTH Kálmán (szerk.), Vasvármegye címtára. 1908. (Szombathely, 1908). 46 FEISZT György, Wider Alajos (1860-1914). In TILCSIK György (szerk.), Vas megyei /evé/tón7uzete£6.(Szombathely, 1995) 51-55. 203