Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján

gármestersége idején (a századfordulón) a társasági élet szintjén is megmutatkozik. A hagyományos polgári elit és a feltörekvő polgárság széles társadalmi konszenzusa által válhatott Szombathely egy fejlett agrárkultúrájú térség gazdasági-kereskedelmi-pénzügyi forgalmát ellenőrző modern polgárvárosává. A Szekfutől induló, Erdeinél tovább vitt és Hanák vagy Karády által szintén vallott értelmezési paradigma, a „kettős társadalom" tehát nem használható Szombathely, és sok jel szerint a nyugat-dunántúli térség egésze esetében sem. Mindenképpen indokolt az erősen ideologikus, elméleti buktatóktól sem mentes,

85 a dualizmus idejét a Horthy-érával összemosó és országos kutatási eredményekre támaszkodni képtelen megközelítés alapos felülvizsgálata, amihez - ha nem is eredeti céljában, de végeredményében - ez a dolgozat is hozzájárulni igyekezett. Jegyzetek 1 Lásd erről GYÁM Gábor eredményeit két munkájában is: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941). Szakdolgozat. Kézirat. (1977); ill. uő, Hódmezővásárhely társadalma 1920-1941 között. In: Vera (nemcsak) a városban. Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület. (1995) 213-226. 2 Az itt tárgyaltak mellett foglalkoztam még az egyes évek legnagyobb adófizetőinek adócsoportonkénti változásával, a 60 legnagyobb virilis korszakon belüli mozgásával, a virilisek listán való stabilitásával a 10 nagy foglalkozáscsoport alapján és végül kitértem (a Lorenz-görbékkel vizsgált) virilizmuson belüli tőkekoncentráció változására is. 3Azl872-1918 közötti időszakból mindössze a következő évek adatai nem állnak rendelkezésre: 1874,1876,1877,1883,1890,1892,1899,1914. 4 Az összehasonlíthatóság kedvéért és más elemzési szempontok miatt elvégeztük a foglalkozásszerkezeti változások nyomonkövetését változatlan nagyságú (60) viriliscsoport esetében is. Erre itt most nem térek ki. 5 Olyan városoknál mint Hódmezővásárhely, ahol a dualizmus idején nem változott jelentősen a város lakossága, mindez nem jelent olyan komoly problémát, mint például Kaposvár esetében, ahol Szombathelyhez hasonló népességszám-növekedés következett be (253,9% a korszakban), és itt az ugyanolyan számú személy elemzése jelentősen torzíthatja az eredményeket. 6 Szombathely növekedése az ábrázoltnál minden bizonnyal még jelentősebb, mivel ezeken a grafikonokon a nettó adóösszegeket (vagyis az értelmi keresők duplázott adóösszegének a felét) vettük figyelembe. A nettó adóösszegek figyelembe vétele különösen a századfordulótól befolyásolja negatívan a szombathelyiek megyén belüli adóarányát: ekkor szalad el jelentősen a megyeszékhely duplázó adófizetőinek a számaránya, összefüggésben Szombathely egyre szélesebb körű közigazgatási és kulturális szerepével. 201