Veszprém megye évszázadai. Kiállítás a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteményeiből (Veszprém, 2000)

belső ellenfeleikkel, majd az országot megyékre osztották. A megyék ura a király lett. Nevében és távollétében az ispán szedette be katonái segítségével az adót, biztosíttatta a különböző szolgáltatások teljesítését és ügyelt az új törvények betartására. A közel 160 faluból álló Veszprém megye kétharmada tartozott közvetlenül a király alá, míg a megye egyharés a tihanyi (1055) apátság. Az államalapítás körüli évtizedekben, az okleveles adatok szerint Veszprémben már „fejedelmi (illetve királyi) szállás- és tartózkodási hely" volt. Bizonyos, hogy 1001-től kezdve a megye székhelye a veszprémi várhegy északi felén volt, ahonnan irányították a megyét, valamint a Fejér, Kolon (a későbbi A pápai vár és város, Hoefnagel metszete, 1600 körül mada királyi adományozás révén lett hűbérbirtok. Veszprém megye ilyen kora Árpád-kori birtokosa volt: Ajka, Dém, Lőrinte, Pápa, Salamon, Szalók, Tomaj és Vázsony családja, a veszprémi püspökség (1001), a veszprémi káptalan (11. sz. vége), a somlóvásárhelyi és a Veszprémvölgyi apácakolostor (11. sz. eleje), a bakonybéli (11. sz. eleje) Zala), Visegrád (a későbbi PestPilis) megyékre is kiterjedő veszprémi püspökséget. A megyeszékhelyet valószínűleg már a legkorábbi időkben is árokkal, sánccal és az arra épült cölöpsorral, sövényfallal védhették. Veszprém határában, ugyancsak a Séd partján alapította