Veszprém megye évszázadai. Kiállítás a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteményeiből (Veszprém, 2000)

1020 körül István király fia, katonailag fontos pontok, utak Imre herceg bizánci felesége, ellenőrzését ellátó várak egyben Veszprém vármegye nemesi lovasezredének századzászlaja, 1809. valamint kísérete részére a Veszprém-völgyi görög apácamonostort. Ennek görög nyelvű alapítólevelét 1109-ben fordították le latinra. Az 1241. évi mongol támadást követően IV. Béla király az anyagilag tehetősebb családokat arra kényszerítette, hogy kővárakat építsenek. E birtokok tulajdonosai azonban gyakran változtak, a királyi kegy és a politika forgandósága következtében. A gazdasági központokká is váltak, hiszen a várakhoz falvak, birtokok tartoztak. Pápa várát a Garai család építteti 1430-40 között. 1441-56 között királyi adományként a Bánfíyaké lett, 1456 és 82 között azonban újra a Garaiaké. Ezt követően a Zápolyaiké, 1537-94 között Török Bálinté, 1594^97 között azonban török kézre kerül. 1624-ben lesz az Esterházyak tulajdona. 5