Veszprém megye évszázadai. Kiállítás a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteményeiből (Veszprém, 2000)

Szűz Mária freskótöredék, V A törzsszövetségbe tömörült honfoglaló magyarság a 9. század végén érkezett a Kárpátmedencébe, kelet felől. A nyelvében finnugor, műveltségében azonban török hatást is tükröző nép elsősorban állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott, de ismerjük magas szintű kézművességük termékeit is. A fejedelmi szállásterületet a többi törzs (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és a csatlakozott kabarok) gyűrűje, valamint jórészt lakatlan, de katonailag ellenőrzött gyepű (határsáv) védte. rém, Gizella-kápolna, 13. sz. A honfoglalók első nemzedékeinek sírjait a megye területén Bakonyszombathely, Badacsonytomaj, Balatonakaii, Csabrendek, Csikvánd, Felsőörs, Gic, Hegymagas, Lovászpatona, Mencshely, Nagyvázsony, Paloznak, Sümeg, Szentbékkálla és Veszprém területéről ismerjük. A nyugaton (955) és keleten (970) elszenvedett katonai vereség után Géza nagyfejedelem (972-997) és Szent István király (1001-1038) uralkodása alatt formálódott ki a keresztény, feudális magyar állam. Békét kötöttek szomszédaikkal, leszámoltak 3