Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

mentuma, igen kiterjedt az irodalma, ám a kolostor belső életéről nagyon keveset tudunk. I

de helyezi a hagyomány annak az István király és Gizella királyné által 1031-ben a székesfehérvári királyi bazilikának ajándékozott miseruhának a készítését, amelyet később, a XII. század végén a magyar királyi koronázási palásttá alakítottak át. A görög apácákat 1240 táján ciszterci nővérek váltották fel, akik Veszprém első török megszállásáig (1552) folyamatosan lakták a kolostort. A

z épület korai elrendezése ismeretlen. Az 1936-1938-as ásatás a XIV. századi kolostorudvart környező épületek egy részét tárta fel. Ezek talán az 1387-ben Rusinth apátnő és Konch kőmívesmester közti építési szerződésben leírt építkezéssel azonosíthatóak. A kolostor feltárása 1998-ban újra megkezdődött. A Veszprémvölgyi-kolostor név szerint ismert apácái 1210: Stella apátnő 1317: Katalin apátnő Afra perielnő Judit kántornővér Klára őrnővér 1346: Viola apátnő Weresligethi Vince leánya Margit perjelnő Belchi Mihály leánya Dominika Gyimolthi Péter leánya Klára Jutási Mihály leánya Sebe Jutási Tyba leánya Ilona Lőrintei Dénes leánya Ágnes Magyar István tihanyi várnagy leánya Ilona Örsi Miske leánya Erzsébet Pécselyi Balázs leánya Skolasztika Somvirágh István leánya Judit Vértesi János leánya Kinga 1387: Rusinth apátnő 1488: Ágnes apátnő 1623: Bötsvöldgyey Borbála apátnő Ólomlemez Szűz Mária és a kis Jézus alakjával, XIII. sz. Ismeretlen lelőhelyről (Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum) 15