Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

mán (1095-1116) korabeli pénzek kerültek elő - épült a Szt. Miklós-plébániatemplom (első említése 1237), s körülötte a Szt. Miklós-szeg (első előfordulása 1402). A feltehetően a XIII. század első harmadában épült egyhajós, kezdetben egyenes szentélyzáródású templomot idővel több építési periódusban nyugati toronnyal, gótikus szentéllyel, a szentély északi oldalán sekrestyével és ennek nyugati oldalához illeszkedő csontházzal, a hajó déli oldalán bejárati csarnokkal bővítették, s hajóját két oszloppal kéthajóssá alakították. A mai József Attila utca, Csermák lépcső, egyetem, megyei kórház környékére kiterjedő püspöki városrész lakói részben kereskedők és iparosok lehettek. A Szt. Miklós-szeg területéről több kora Árpádkori (X-XII. század) vasolvasztó kohó ismert. A Kálvária-domb lábánál máig megmaradt - jóllehet ma betemetett Kama-kutat már 1271-ben említették. A

z 1318-ban feltűnő Szt. Margitplébániatemplomból - ma a Viadukt (Szt. István-völgyhíd) mellett, az ellentétes tájolású Szt. László-kápolna áll a helyén - XII. századi kőfaragványokat is ismerünk. A mellette kiépült Szt. Margit-szeg csak 1416-ban tűnik fel először. Káptalani fürdő és mintegy 20 kanonoki lakóház állt benne. (Gépház utca, Szent István-völgyhíd, Esterházy A veszprémi Szt. Miklós-templom, XI-XVI. sz. (Kralovánszky Alán felmérése és ásatási rajza után készítette Sári Jánosné) D

élre 300-500 méterre a vártól, kora Árpád-kori temető helyére - legkorábbi sírjaiból Salamon (1064-1073), I. László (1077-1095), KálÁrpád-házi Szt. Margit,IV. Béla király leánya mint domonkos apáca (1242-1270). Színezett metszet, Esztergom: Főszékesegyházi Könyvtár, 1500 körül (Magyar művelődéstörténet II., Bp., é. n., 404-405 old. közötti színes melléklet) 16