A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

H. Csukás Györgyi: A kőépítkezés múltja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban

tanúsítják, tömeges népi használatukról nem beszélhetünk, mindig csak a falu egy-két kiemelkedő háza körül kerültek elő.

24 A 18. századból már számos fennmaradt épületet ismerünk, ezek mind kőfalúak.

25 Noha inventáriumok épületadatai, JANKÓ János és mások közlései alapján tudjuk, hogy ekkor még másféle, főként sövény- és boronafalú házak is nagy számban előfordultak területünkön, a néprajzi kutatás egyetlen példányt sem tudott a Balaton északi partjáról megfelelően dokumentálni.

26 így a kőfalú házak közvetlen helyi előzményeire vonatkozóan csak elszórt adatok vannak. A fehérvári custodiatus épületeiről a „váltás" korszakában, 1779-ben készült leírás és rajz alapján a sövényházak már eltűnőben voltak, mindegyiket réginek, romladozónak jelezték. Terjedt a kőépítkezés, némelyik kőépületet már ugyancsak réginek minősítettek. Feltűnő az egyezés a sövényfalú házak és a régi kőházak között. A házak már mind kályhás szobával rendelkeznek. A füstöskonyhaként továbbélő egykori füstösház emléke lehet a konyhának nagy, olykor a szobáét is meghaladó mérete s az a jelenség, hogy a szobai kályha és a nagyméretű, szögletes, padkás kemence többször nem kapcsolódik össze, ellentétes falnál helyezkedik el. Mind a sövény-, mind a kőházak kontyos tetősek, ami az ollószáras tetőszerkezetet valószínűsíti. Metszetek és részletesebb leírás híján azonban semmi közelebbit nem tudunk meg a tetőszerkezetről. A házak előtt nincs tornác, sőt kiugró ereszt is csak két kőház előtt jelöl a rajz, eltérően a custodiatus Somogy megyei épületeitől. A kőfalú pincék famennyezetesek. A középkori ásatásoknál megfigyelt pincék különböző típusai mind megtalálhatók.

27 Egy 1829-ben, Orosziban készült licitációs jegyzékben egy romladozó ház még használható, elárverezett épületelemeit sorolták fel, amelyek sövényfalú, esetleg boronafalú épületre utalnak: sár koszorúfa, sárfa, koszorúfa, ollószárfa (4 db), füles fa, ágas, fedélfa, gerenda. Szelemen ugyan nem szerepel a felsorolásban, de erre az ágasból és ollószárfából egyértelműen következtethetünk.

28 Úgy tűnik, hogy a sövényfalú házak közt talpas-vázas és cölöpvázas szerkezetűek egyaránt voltak. A néhány évtizede lebontott Füred, Tűzoltó u. 8. számú házról megtudtuk, hogy sövényfalú szobájának falát a földbe ásott, majd vesszővel befont karók alkották. Hasonló épületről tudósít Köveskálról LUKÁCS László.

29 A kőépítkezést ugyancsak nagy területen a boronafalas házak előzték meg, amelyeknek hírmondói a Keszthelyi medencében és Veszprém megye nyugati határvidékén szórványosan fennmaradtak. Sümegen - az 1721-es tűzvészt követően - elrendelte földesura, a veszprémi püspök, hogy a belvárosban csak kőből építkezhetnek. Ennek ellenére az 1779-es tűzvész során is több fa- és sövényház hamvadt el.

30 A kü24. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989. 135-136.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982a. 106-109. 25. VAJKAI Aurél 1956. 26. JANKÓ János 1902.184-187.; JANKÓ fotói, leírásai azonban mind a déli parti településekről valók. Részben, vagy teljesen sövény- és mórfalú épületekre számos adat található a hagyatéki leltárakban, pl. HOFER Tamás 1957. 288., 308.; H. CSUKÁS Györgyi 1984. 53., 122. 27. H. CSUKÁS Györgyi 1991. 149-151. 28. MNÉA-A612. 29. LUKÁCS László 1984. 699. 30. KAPILLER Imre 1989. 65-66. 57