A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Juhász Katalin–G. Szabó Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában

22. kép. Taliándörögd. A mosóház hosszhomlokzata lében épülhetett. A kelet-nyugati tájolású és kelet felé lejtő hegylábi területen álló épületet számos látható jel és a néprajzi gyűjtés adatai szerint is többször átalakították.

34 Az épület 1935-ös legjelentősebb átalakítása előtti rekonstruált leírását H. CSUKÁS Györgyitől idézzük.

35 „Pálfi Antal

36 közlése szerint 1935 előtt a kút és a mosó közös nyeregtető alatt helyezkedett el. A mosó járószintje fehér színű terméskövekkel volt kövezve, amelyhez két kő lépcsőfok vezetett a kútház íves bejárati nyílásában. A kútból a vizet kézzel merítették, vagyis a víz szintje közel volt a kútkáva felső pereméhez. A kútból a felesleges víz egy, a járószintnél elhelyezkedő túlfolyónyíláson keresztül átfolyt a mosóba, amit a járószint kelet-nyugati irányú lejtése tett lehetővé. 1935 előtt a kútháznak még nem volt meg a nyugati zárófala, a kút és a mosó egy térben, közös nyeregtető alatt helyezkedett el. A mosónak sem volt nyugaton zárófala, a sziklás altalajba mélyített medencéből a víz szabadon folyt el a káposztáskertek felé. A nyeregtető szelemenes szerkezetű volt, nádfedéssel. A mosó két hosszanti oldala mentén két gerenda volt elhelyezve, ezekre egy-egy 30-40 cm széles, háromujjnyi vastag pallót helyeztek a bejárat két olda34. H. CSUKÁS Györgyi 1986. 35.; H. CSUKÁS Györgyi 1991.1-2. 35. H. CSUKÁS Györgyi 1991.2. 36. H. CSUKÁS Györgyi 1910-es születésű köveskáli adatközlője. 383