A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Juhász Katalin–G. Szabó Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában

9. kép. Kékkút, „Csigáskút". A gémeskút, kútgyűrű és itatóvályú maradványai 10. kép. Kékkút, „Csigáskút". A kővel körülrakott hajdani mosó maradványai A forrástípusok vízhőmérsékletét tekintve a talaj- és rétegforrások, valamint a sziklavizek hidegek, forrásmedencéik és csörgőik kemény teleken be is fagyhatnak, ezzel szemben a karsztforrások vizének hőmérséklete télen-nyáron 9-13 C° között ingadozik,

13 így kiválóan alkalmas ivásra, itatásra és természetesen mosásra is. Adatközlőink a mosókutakkal kapcsolatban mindenhol megemlítették, hogy a mosókutak forrásai és a mosók soha nem fagytak be, legfeljebb sűrű párafelhőbe burkolóztak, tehát megállapíthatjuk, hogy a mosókutak forrásai karsztforrások. A forrásokra épült építmények alapvető típusai A föld mélyéből előbukkanó források a víznyerés egyik legtermészetesebb formáját kínálják. Alábbi táblázatunk a huszadik század első harmadában előforduló főbb víznyerési módokat és a kútformákat tartalmazza.

14 13. SCHMIDT ELÉGIUS Róbert (főszerk.) 1961.; BALOGH János-LOVÁSZ György 1988. 121-146. 14. FÜZES Endre szerint: Néprajzi Atlasz IV. 276. Budapest 1989. 370