A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Juhász Katalin–G. Szabó Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában

1. táblázat Kútformák és víznyerési módok a 20. sz. első harmadában Kútformák Víznyerési módok gémeskút - forrás, patak, folyó, tó (természetes) hengeres kút - ásott és fúrt kutak horgos kút - artézi kút, vízvezeték csigás kút A táblázatban láthatjuk, hogy a víznyerés e formája milyen helyet foglal el a többi víznyerési módhoz viszonyítva. A fentiekben már utaltunk arra, hogy e víznye­rési mód milyen speciális geológiai viszonyokkal rendelkező területeken fordulhat elő. A táblázat másik oszlopában a kútformákat soroltuk fel, amelyek egyaránt funkcionálhatnak ásott, fúrt kutak, illetve az általunk vizsgált források kútépítmé­nyeiként is. Területünkön a felsoroltakból a hengeres kút kivételével mindegyik kút­forma előfordult források fölé építve. Erre a továbbiakban több konkrét példát is bemutatunk. A forráskutak funkció szerint is különböznek, s e funkció általában egyben az építmények formáját is alapvetően meghatározza. A kutak alapvető funkciói közé soroltuk a vízvételt, melynek célja elsősorban a háztartási víz (ivás, főzés, tisztálko­dás stb.), valamint az öntözővíz biztosítása, másodsorban az állatok itatása (vá­lyú), harmadsorban pedig a mosás. Dolgozatunkban alapvetően ezekkel, illetve az e funkciókat szolgáló építményekkel foglalkozunk. Terepmunkánk és kutatómun­kánk során azonban számos egyéb funkcióval is találkoztunk, amelyek a forrásku­takhoz kapcsolódhatnak, például: tűzoltás, vágóhíd, pálinkafőzés, halastó, fürdő, szódavízkészítés, ásványvíz-palackozás stb. Balatonhenyén például a Sássotói­forrásból kis ér csörgedezik a Séd felé. A monda szerint a pálos kolostor lakói kis gáttal halastavat rekesztettek el ezen a helyen. 15 Szentbékáiián Molnár Imre kis tó­vá kiszélesített forráshelyen halakat tenyésztett családi fogyasztásra. 16 A szent­békkállai Öreghegyen az Amerikából hazatért Borbély Gáspár ötholdas szőlőbirto­kos az 1920-as évek végén betonozott fürdőmedencét épített, amelybe az Öreg­hegyi forráskútról vezette a vizet egy 600 m hosszú csatornán keresztül. A kétré­szes, sekélyebb és mélyebb részből álló medence mellett 40 évig üzemelt vendég­lő és panzió, ahol még külföldi vendégek is megfordultak. 17 Kővágóörsön Istvándy Béla háza mellett egy forrás fakad, s arra építették az 1945-ig itt élő zsidók a ritu­ális fürdőjüket. 18 A kékkúti szóhagyomány szerint a rómaiak két forrást, az Anna­forrást és a Theodora-forrást rendszeresen felkeresték ivás és fürdőzés céljából. 15. SÜLE Sándor 1981. 28. 16. H. CSUKÁS Györgyi 1986. 34. 17. SÜLE Sándor 1977. 36. 18. Bárány Józsefné (1899) és Zámbó Imre (1925) közlése alapján. A fürdő minden bizonnyal létezett, mint ahogy erre számtalan más példát is ismerünk hasonló mennyiségű zsidó lakossággal rendel­kező településekről, annak azonban nem jártunk utána, valóban forrásra épült-e a kővágóörsi rituá­lis fürdő. Mindenesetre a hely ökológiai adottságai alapján ezt elképzelhetőnek tartjuk. 371

Next

/
Oldalképek
Tartalom