A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Selmeczi Kovács Attila: Gazdasági épületek a Káli-medencében

A disznóól vagy hidas helye kevésbé kötött volt a beltelken. Rendszerint az udvar végében állították fel, lehetőség szerint minél távolabb a lakóépülettől. Egykor bizonyára a lábakon álló, fából rótt hidas lehetett az elterjedt,

17 ma már meglehetősen ritkán fordul elő (8. kép). Kővágóörsön úgy említették, hogy a hidasban 3-4 disznó elfért, a hízókat tartották itt a kevés mozgás miatt. Az etetővályú fölötti hidastáblát két irányban is lehetett mozgatni: a moslék betöltésekor befelé nyomták, hogy a sertések ne zavarják a műveletet, egyébként felfelé emelhették, ha almot szórtak be vagy tisztították a hidast. A kőből készült épületet minden esetben disznóólnak mondják. Mérete és beosztása a benne tartott állatok számától függ. Többnyire kethelyiseges zárt részt alkalmaztak, elválasztva az anyakocát a süldőktől. A disznóólhoz deszka- vagy léckerítésből összeállított kifutó is tartozik, a növendékállatok részére (9. kép). A nyeregtetős disznóólhoz hasonló, nyeregtetős, egyhelyiséges épület a birkaól, kifelé nyíló egyszerű ajtóval és ablakkal. Építésének terjedése néhány évtizede mutatkozik meg. Előfordul, hogy az egykori disznóólat alakítják át a birkák részére. Kővágóörsön lehet találkozni olyan többfunkciós sajátos gazdasági épülettel, amely a sertések, birkák, baromfiak (kacsa, liba, tyúk) elhelyezésére együttesen szolgál. Ezeket a meglehetősen nagyméretű épületeket tyúkház néven említették.

18 Az építmény sajátossága, hogy rakománpince (burgonyatároló) van a tyúkok elhelyezésére szolgáló része alatt. Míg a csirkéket külön ajtóval rendelkező helyiségben tartották, az öreg tyúkok a pincelejáró nyitott bejáratán jutnak a számukra kialakított padlástéri ülőrudakhoz. A félereszes építmény padlásterét a cserép alá helyezett nád tartja melegen (10. kép). Ezeket a sajátos épületeket az 1910-es évektől kezdték építeni, elsősorban a szűkebb, kisebb terjedelmű lakóportákon. 17. Erre utal pl. Lesencetomajról 1761-ből a „sörtvések Hidasbeli 9"; Díszeiből 1779-ből „Sörtvések száma Hidasban 2" feljegyzés: ZmL Nemesi javak összeírása IV 9/d. 1761. F.4. N 4; uo. 1779. F7. N 2. 18. Bárány Gábor (1902) Zrínyi u. 7.; Fekete Józsefné (1905) Jókai u. 72. 330