A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele)

rabban taglaltam - kell olyan mederbe terelni, ami minden érdekelt fél számára megnyugtató megoldást eredményez. Sajnos meg kell állapítani, hogy ez az egyáltalán nem könnyű építészi tevékenység nem mondható általánosnak. Szőlőhegyi épületek A Balaton-felvidéki települések zöméhez tekintélyes szőlőhegyi területek is tartoznak. A vidék hagyományosan szőlő, illetve bortermelő, következésképpen a hegyeken lévő építmények száma igen jelentős, és ezen felül még elég sok változatosságot is mutatnak, elsősorban az épületek nagyságát illetően. A szőlőhegyi épületek tipológiájával érdemes kissé részletesebben foglalkozni, mert szorosan összefügg a hasznosítás-változással, illetve annak lehetőségeivel. - Egyetlen - rendszerint donga - boltozattal lefedett térből álló, földdel letakart pince. -A következő épületfajtánál a boltozatos pince előtt, ajtóval leválasztott présház, mint manipulációs tér jelenik meg. Rendszerint nyeregtetővel lefedett az épület, padlással a présház felett. Ennél az épület fajtánál említhetjük meg, hogy itt is létezik magyar, illetve német típus. A legfőbb különbség az, hogy a magyar típusnál az épület oldalán van a présház bejárata, a német típusnál pedig elől, az épület tengelyében találjuk azt. Még egy jelentősebb különbség is van, éspedig az, hogy a magyar típusnál a présházból belső feljárat vezet padlásra, a német típusnál pedig az oromfalon van a padlásbejárat. A présház nevéből következően, vagy inkább fordítva, tiszta funkciójú helyiség. Ezen nem változtat az a tény, hogy gyakran található a helyiség egyik sarkában épített tűzhely, ami a hosszabb ott tartózkodás fontos kelléke. Egyébként ez a leggyakoribb minimális igényt kielégítő szőlőhegyi épületfajta. - A településektől távolabbi, vagy esetleg gazdagabb szőlősgazda hegybeli háza jellegében már közelít a falubeli házhoz, nagyságát és használati módját meghatározóan befolyásolja a falutól való távolsága. Az épület alaprajza úgy alakul, hogy a présház egyik oldalán található pince, vele ellentétesen pedig egy lakóhelyiség (szoba) kapcsolódik hozzá. Ez esetben a szobában található a tűzhely, ahol a főzés, illetve a fűtés lehetősége biztosított. Előfordul az is, hogy az épülethez - szerkezetileg és funkcionálisan is elkülönülő - toldalékként istálló épül. Az így kialakult épület már lehetővé teszi az állandó lakásként való használatot, leszámítva a legszigorúbb téli hónapokat, amikor nincs munka a szőlőhegyen, ezért az istálló sem felel meg a téli követelményeknek, mert időszakos használatra készült. - Végül a legfejlettebb típusnál megtalálható a szabadkéményes konyha, ebbe nyílik a külső bejárati ajtó, a szoba, majd a szobával ellentétes oldalon a présház, és abból nyílóan a boltozattal lefedett borospince. Ha megfigyeljük, akkor ez az épület szinte teljesen azonos a faluban található, háromosztatú házzal, eltekintve a borospincétől, mint többlettől és a présháztól, mint a kamra speciális funkciójú változatától. Az istállóépítmény fontossága említésre méltó itt is. Ennél a szőlőhegyi háztípusnál csaknem teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy az épület több építési periódusban nyerte el mai formáját. Természetesen ez nem azt je314