A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele)

A KESZTHELY KÖRNYÉKI SZŐLŐHEGYEK ÉPÍTKEZÉSE A HAGYATÉKI ÉS VAGYONÖSSZEÍRÁSOK TÜKRÉBEN (19. század első fele) BENDA GYULA A dunántúli tájra szinte általánosan jellemző szőlők, szőlőhegyi települések Keszthelyt félkaréjban ölelik körül. A városhoz tartozó promontóriumok szervezeti (hegyközségi) keretei a 18. század második felében, a század végére szilárdulnak meg, ekkor indul meg állandó lakossággal való betelepülésük is. A kialakult hat szőlőhegy, Cserszeg, Tomaj, Gyenes, Diás, Vashegy és Vonyarc 1846 és 1848 között közigazgatásilag levált a mezővárosról (miután az örökös szerződést kötött földesurával) és három önálló községet alkotott. Ezek: Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy. A szórvány formában betelepült szőlőhegyi tájnak azonban továbbra is Keszthely maradt a természetes központja.

1 A szőlőgazdaság és a hegyközségi forma fejlődéséről, történeti változásairól, a kinnélő népességről a történeti és néprajzi kutatásnak hála, egyre többet tudunk, de még mindig sok a nyitott kérdés, a fehér folt.

2 Tanulmányomban én sem törekedhetek arra, hogy mindenre kiterjedő képet adjak a szőlőhegyek életéről, épületeiről és azok berendezéséről, használatáról. Célom mindössze az, hogy alapvetően egyetlen forrástípus elemzésével nyerhető adatokat összerendezzem. A forrás a hagyatéki és vagyonösszeírások, amelyek részben már kiadásra kerültek, részben pedig kéziratban várják a kiadást. A Keszthely városi inventáriumok az 1770es évektől, a szőlőhegyiek viszont csak az 1830-as évektől szaporodnak meg.

3 Az ebből nyert információkat a Keszthely társadalomtörténetével foglalkozó disszertációmhoz összegyűjtött demográfiai, gazdasági és társadalmi adatok segítségével értelmezem.

4 1. A szőlőhegyek és Keszthely történetére BONTZ József 1896. ; SZÁNTÓ Imre 1954. ; KOPPÁNY TiborPÉCZELY Piroska-SÁGI Károly 1962.; DEGRÉ Alajos 1964.; SZÁNTÓ Imre 1984.; SZÁNTÓ Imre 1988.; A szőlőhegyi statumok: KŐSZEGHY Sándor 1895.; PETTKÓ Béla 1894.; Cserszegtomajjal néprajzi szempontból VAJKAI Aurél foglalkozott: VAJ KAI Aurél 1939.; VAJKAI Aurél 1948. 2. A szőlőhegyi kitelepülés kérdéseit legújabban ÉGETŐ Melinda 1994. foglalta össze. Korábban a szőlőhegyi statumok kapcsán foglalkozott a kérdéssel: ÉGETŐ Melinda 1985.; A Balaton-felvidékre VAJKAI Aurél 1964.; PATAKY Zsolt-SÁGI Károly 1971.; LICHTNECKERT András 1990. 3. Eddig a városi anyag jelent meg két kötetben: BENDA Gyula 1988.; BENDA Gyula 1995., a szőlőhegyek inventáriumai kéziratos formában elkészült. 4. A disszertáció tervezete: BENDA Gyula 1987. 293