Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Kövér György: Dunántúli bankpiacok a dualizmus korában

spontán. Több jel is utal arra, hogy előzőleg többféle forrásból tájékozódtak az esélyek felől.

5 Voltak azonban olyan mellékhely-alapítási kérvények is, amelyeknek a teljesítését maguk az illetékes bankfiókok ellenezték és ezzel a létesítést megakadályozhatták. A Vas-Zala megyei első Takarékpénztár például a kampány idején 1886-ban folyamodott, hogy Körmenden mellékhelyet létesíthessen, de a soproni fiók javaslatára a főtanács a kérelmet elutasította.

6 Nem járt jobban 1893-ban Marcali sem.

7 Ugyancsak nem bizonyult könnyűnek annak elintézése, ha valamelyik település az egyik bankkerületből a másikba akart átkerülni. A Balatonvidéki Takarékpénztár például már 1882-ben azért folyamodott, hogy Siófokot a győri bankkerülettől a nagykanizsaihoz csatolják.

8 Az alábbi indokokra hivatkoztak: 1. Győrrel a postai összeköttetés lassú és terhes („egy levélre a legjobb esetben csak harmadnapra érkezik válasz"); 2. Győrrel üzleti összeköttetésben az ottani fiók megnyitása előtt soha nem álltak, így cégeik ott ismeretlenek. Mindezzel szemben Nagykanizsával a postai összeköttetés is gyorsabb („naponta háromszor") és „folytonos üzleti összeköttetésben" állnak. Az igazgatóság azonban a javaslatot a budapesti főintézet előadójának javaslatára egyhangúlag elvetette, mivel a nagykanizsai bankkerület már így is „jelentékenyen nagyobb kiterjedéssel bír", mint a győri; továbbá a „mostani beosztása ezen két bankkerületnek a politikai és kereskedelmi kamarai beosztással összevág"; valamint, hogy „a kért változás eszközlésére az a mellett érdekelt kereskedelmi érdekek" jelentéktelenek.

9 Siófokot azonban aligha elégítette ki a fenti megoldás, mert amikor jó tíz évvel később mellékhelyért folyamodott, arra hivatkozott, hogy „eddig budapesti és stájer bankokat voltunk kénytelenek felkeresni, azért, mert üzleteink oda gravitálnak".

10 Kell-e mondanunk, hogy a mellékhely megadásakor Siófokot továbbra is a győri fiók alá rendelték és csak a székesfehérvári fiók létrehozása után került át (mellesleg a veszprémi mellékhellyel együtt, nyilván a kamarai beosztás átszabása miatt is) a székesfehérvári bankkerületbe. A helyi és országos erőviszonyok erőterében nemcsak olyan kérdések dőltek el, mint a fiók- és mellékhely-állítás lehetősége, hanem pozitív döntés esetén az is komoly vetélkedés tárgya volt, hogy kikből álljon az új fiók váltóbíráló testülete. Az általában 12 tagú cenzor-komité összetételére egyrészt az ületékes kereskedelmi kamara, másrészt a fiók tisztviselőgárdája tett javaslatot. A fiók főnökének kellett a kettőt egyeztetni, majd ennek alapján a budapesti igazgatóság hozott határozatot, amit végül a bécsi főtanács csak jóváhagyott. Természetesen nincs mód, hogy valamennyi 93