Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)
Kövér György: Dunántúli bankpiacok a dualizmus korában
dunántúli fiók cenzorválasztó procedúráját bemutassuk (egyébként is a választások három évre szóltak), az erővonalak felvázolása érdekében azonban legyen szabad néhány fiók idevágó forrásanyagából szemelvényeket idéznünk. Aligha szükséges külön hangsúlyoznunk, hogy váltóbírálónak nagy tekintélyű, jelentős vagyonnal bíró, tehát anyagilag független, az adott lokalitás kereskedelmi és általában gazdasági viszonyait jól ismerő személyeket jelöltek ill. választottak. Győr esetében a bankfiók előterjesztése úgy készült, hogy külön csoportosították a keresztény és a zsidó jelölteket. 9 keresztény és 6 izraelita cenzor-jelölt szerepelt a listán. A kamarai javaslatot az akkor még illetékes pozsonyi kamara tette, ami 15 főből állt és nem tartalmazott ilyen megkülönböztetést. Hét jelölt neve mindkét listán előfordult, míg nyolc-nyolc személy csak a kamara, ill. csak a fiók előterjesztésében jelent meg. Természetesen maguk a jelöltek is befolyásolták a választási eredményt. A mindkét listán szerepeltetett id. Mayer Mihály termény- és marhakereskedő halála miatt került ki a választottak köréből. A szintén mindkét névsorban feltüntetett id. Opitz Ferenc terménykereskedőt, a Győr városi és megyei takarékpénztár elnökét megválasztották ugyan, de hamar lemondott erről a posztról. Nem vállalta a jelölést Zechmeister József vasáru- és terménykereskedő, az első győri takarékpénztár elnöke, akit pedig szintén mindkét jelölő testület bizalmában részesített. Ugyanígy nem vállalta a cenzori tisztet Pfanl Károly terménykereskedő sem, aki viszont a bankfiók névsorában szerepelt. A kiesők és lemondottak mindegyike a keresztény kereskedők sorából került ki. A választás első fordulója után a cenzorok közé 3 zsidó kereskedő jutott be: Schreiber Ignác terménykereskedő, a győri kereskedelmi bank elnöke (mindkét listán szerepelt), Cohn Mór rőföskereskedő, a Győr városi és megyei takarékpénztár és a győri kisegítő egylet igazgató tanácsosa, valamint Keppich Vilmos nyers termény-kereskedő, a győri kereskedelmi bank igazgató-tanácsosa (az utóbbi kettő csak a bankfiók jegyzékén fordul elő). Hogy tehát a bankfiók előterjesztésében mutatkozó keresztényzsidó megkülönböztetés végül nem valamiféle „zárt számba" torkollott, azt az is jelzi, hogy id. Mayer Mihály már említett halála után helyére (negyedik izraelita tagként, szintén csak a bankfiók listájáról) a termény- és bizományi üzlettulajdonos Weidmann Adolfot választották, aki egyébként a Győr városi és megyei takarékpénztár alelnöke is volt. A választás első menetében hatan a mindkét listán szereplők közül kerültek ki, négyen csak a fiók, ketten csak a kamara javaslatában fordultak elő. A lemondá94