Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Szili Ferenc: Kivándorlás, mint vállalkozás Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba

egyéb előnyökkel is jár, s ez a körülmény nagyon sok vagyonosabb földművelőt édesget oda."

34 A föld ára a Dunántúlon rendkívüli módon megemelkedett, a Mecsekhát némely részén két-háromszáz Ft-t is fizettek egy holdért. Tolnában és Somogyban pedig holdanként négy-ötszáz Ft-t is kértek.

35 A módosabb parasztok többsége itthon kereste a lehetőségeket. A századelőn Amerika csábításának már kevésbé tudtak ellenállni. A kivándorlók jelentős részét Baranya megyében, a német nemzetiségek adták, akik földszerzés és munkakeresés reményében vádoroltak ki. A kivándorlók nemzetiségi összetétele azonban heterogén képet mutatott. Míg Dunaszekcsőről a magyarok, addig Mohácsról és környékéről jobbára a sokácok és a szerbek vándoroltak ki Horvát-Szlavónországba.

36 A gazdaságilag magasabb színvonalon álló magyar és német kivándorlók Szlavóniában anyagilag gyarapodtak és fokozatosan kiszorították a volt határőrvidéknek munkától elszokott, pazarló életmódot folytató, s a szeszt mértéktelenül fogyasztó sokácokat. A kivándorlók Horvát-Szlavónországban nem magányosan indultak el, hanem családjukkal együtt. Ha a kivándorlás mérlegét megvonjuk, akkor láthatjuk, azt a népességveszteséget, amely csak utólagosan derült ki. De tetemesnek tekinthetjük az anyagi veszteséget is, mivel a kivándorlók pénzzé tett vagyonukat kivitték az országból. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a horvát nacionalizmus nyomásának sokan nem tudtak ellenállni, magyarságukat elvesztették, a második nemzedék tagjai közül jónéhányan elfelejtették anyanyelvüket és a szülőfölddel sem tartották a kapcsolatot. A kivándorlás a társadalmi feszültségeket, amelyek a paraszti társadalmat sújtották megpróbálta levezetni. Kétségkívül voltak pozitív hatásai, mégis kijelenthetjük, hogy az agrártársadalom krízisét végső fokon nem tudta felszámolni. A parasztságot sújtó terhek továbbra is nyomasztólag hatottak, a föld ára fokozatosan emelkedett, a földszerzés a parasztság tömegei számára csak vágyálom lehetett. Éppen ezért nem véletlen, hogy a századelőn ebben a megoldatlan konfliktushelyzetben hatványozottabban érvényesült, a minden korábbinál nagyobb tömegeket mozgósító kivándorlás, de most már az USA-ba az „ígéret földjére." A századelő első éveitől már Szlavóniából is tömegesen vádoroltak ki Amerikába. A kisbirtokos parasztok közül sokan eladták házukat és földjüket, vagy pedig a takarékpénztárakatban kölcsönöket vettek fel. Ekkor már nem csak magányosan indultak el a tengeren túlra, hanem számosan családjukat is magukkal vitték.

37 Végezetül kijelenthetjük, hogy a szlavó85