Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Gyáni Gábo: Az ipari vállalkozás szerepe a dunántúli városfejldősében

GYÁNI GÁBOR Az ipari vállalkozás szerepe a dunántúli városfejlődésben Az urbanizáció demográfiai folyamata Magyarországon a dualizmus évtizedeiben, 1867 és 1918 között volt igazán gyors ütemű. Amíg 1869-ben az ország népességének 13%-a élt városokban, a korszak vége felé, az 1910-es évek derekán a városlakók aránya 20 %-ra nőtt. Nemzetközi összehasonlításban, természetesen, az utóbbi ráta is még szerénynek minősül, amely Anglia egy évszázaddal korábbi városi népességhányadának felel meg.

1 Ne feledjük azonban, hogy Magyarország a 19. század utolsó évtizedeiben kibontakozó ipari forradalom nyomán sem alakult át ebben az időben ipari társadalommá, és a népesség jelzett városi koncentrációja lényegében összhangban állott az ország ekkori gazdasági és társadalmi fejlettségével, még túlsúlyban lévő agrárszerkezetével. Sőt: inkább az a helyzet, hogy az iparosodás és az urbanizáció folyamata nemegyszer külön utakon zajlott, kapcsolatuk és összefonódásuk szorossága kisebb a jogosan feltételezhetőnél. Az ország legnépesebb városai ugyanis elsősorban nem az iparosodásnak, kivált nem a gyáripari fejlődésnek voltak kivételezett haszonélvezői. 1910-ben például a 15 legnépesebb, 50 ezer főt meghaladó népességszámú városból 10 minősíthető ipari jellegűnek, bennük a szűken vett ipari népesség alkotta a lakosság egyharmadát. Vagyis, a városok e csoportjában a népesség több mint a fele alkalmasint mezőgazdasági jellegű települések lakója volt.

2 A helyzet később, a két háború között csupán azért változott észrevehető módon, mert tovább nőtt Budapestnek és közvetlen elővárosainak a városhálózaton belüli súlya. Olyan településekről van ez esetben szó, ahol kezdettől az iparnak (a főváros esetében az igazgatási és kulturális szerepkörnek is) döntő szerepe volt az urbanizációt illetően. Az agglomerációs városok például a gyári nagyiparnak mint kizárólagos forrásnak köszönhették hallatlan mérvű 20. századi demográfiai növekedésüket. 7