Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

B. Horváth Csilla: A pécsi polgárok mecénási tevékenységéről a 19. század közepétől az I. világháborúig

rolták (évente kb. 100 kötetet) illetve adományokból gyarapították az állományt. Az 1863-ban alapított országos hírű Pécsi Dalárdát is támogatták s „ebbeli eljárásukkal a pécsi művelt közönség elismerését vívták ki" — írták erről a tevékenységükről az 1883-as évkönyvükben.

11 A városnak volt egy másik kaszinója is: a Polgári Casinó, ők a német színtársulatot támogatták. Ennek a kaszinónak a tagsága a város iparosaiból és tisztviselőiből tevődött össze, akik Pécsett főleg németek voltak a 19. sz. közepén. Az 1850-es évektől kezdve megszaporodott a város különböző iskoláiban tanulók részére alapított ösztöndíjak, alapítványok száma. Ezeket részben a város, részben a káptalan s kisebb részben az iskolák kezelték. Az ösztöndíjak létesítői a város iparosai — pl. Errethek (ők többször is növelték az alapítvány összegét)

12

, Juranics János, Miskolczi Károly, Szedlmayer József stb. — ületve az egyház tagjai voltak (pl. Kelemen József kanonok, Babits Mihály nagybátyja). Néha egy-egy tanár is létesített végrendeletüeg ilyen alapítványt.

13 Kezdetben ezeket az ösztöndíjakat csak a középfokú iskolák számára hozták létre, később az 1880-as évek végétől már a joglyceum és a püspöki tanítóképezde kiváló hallgatói számára is adott volt ez a lehetőség. Az ösztöndíj elnyerésének a feltétele mindig a kimagasló teljesítmény volt. Az oktatás mellett a 19. sz. hatvanas éveitől az egyre népszerűbb sport céljaira is áldoztak a polgárok. Az egymás után alakuló egyletek vezetőségében kezdetektől megtaláljuk a város vezető iparosait, tehetős polgárait (1864 Sakk Egylet, 1867 Lövész Egylet, 1870 Tornaegylet, 1872 Pécsi Korcsolyázó Egylet). Először csak formális, reprezentáns szerepet töltöttek be az egyletekben, de 1878 után, amikor a városi tanács a saját pénzéből nem képes a létesítmények építését befejezni, illetve azokat fenntartani (tornacsarnok, uszodák, pályák), akkor a tehetős polgárok adományai segítik az egyletek működését. Ekkor kerültek az egyletek vezetőségébe a legnagyobb gyárak, üzemek tulajdonosai. 1880-ban a Korcsolyázó Egylet elnöke Littke József pezsgőgyáros, alelnök Sipőcz István, a Szerecsen patika tulajdonosa. 1881-ben a Lövész Egylet elnöke Zelms György téglagyáros, alelnöke ifj. Scholcz Antal sörgyáros. 1890-ben a Kerékpár Egylet elnöke Zsolnay Vilmos, a vezetőség tagja Höfler László, a bőrgyár egyik tulajdonosa. 1898-ig aktívan, pénzzel is támogatták ezeket az egyesületeket. 1900 után, mikorra elkészültek a létesítmények és meg241