Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)
B. Horváth Csilla: A pécsi polgárok mecénási tevékenységéről a 19. század közepétől az I. világháborúig
öregedtek, meghaltak az eddigi vezetők, családjuk következő nemzedéke már visszahúzódik a sport ilyen jellegű támogatásától. 14 Egy-egy létesítmény létrehozásakor az egész város összefogott, de a gazdag polgárok, iparosok, kereskedők ilyenkor is többet áldoztak. Pl. Szepessy Ignác (1780-1838) pécsi püspök (a pécsi tanítóképző és líceum alapítója és a mai egyetemi könyvtár épületének építtetője) szobrának felállításakor 1893-ban rövid idő alatt gyűlt össze 5796 ft 44 kr., ami valamivel meg is haladta a szobor felállításához szükséges összeget. 15 Végül négy olyan, a város határain túl nem igen ismert pécsi polgárról teszünk említést, akik vagyonuk egy részét — egyes esetekben ez tekintélyes összeg volt — arra fordították, hogy a város szellemi életét és kulturális fejlődését mozdítsák elő. Az első Bánffay Simon ügyvéd, újságíró, közjegyző. Néhány adat mozgalmas életéről: 1819-ben született Szebényben, egy kis baranyai faluban német nemzetiségű földműves szülők gyermekeként. Eredeti neve Baumholtzer. Jogakadémiát végzett. Az 1843-44-es országgyűlésen Majláth György jurátusa, 1848-ban a közlekedési minisztérium számvevőszékének osztályfőnöke. Pesten bekapcsolódott az irodalmi életbe. 1850-5l-ben a Pesti Napló szerkesztője. 1855-ben hazaköltözött Pécsre és ügyvédi irodát nyitott. 1861-ben a pécsváradi kerület országgyűlési képviselője. 1860-ban megalapította és szerkesztette 1862-ig a Pécsi Lapok с újságot, amely az első rendszeresen megjelenő magyar nyelvű lap volt Pécsett. 16 Az 1860-as évek elejétől kezdve minden társadalmi és kulturális mozgalom és intézmény munkájában részt vett. A Pécsi Dalárdának 1863-69-ig elnöke, 1868-tól az Első Pécsi Független Teke Egylet védnöke, 189l-l90l-ig a Mecsek Egyesület alelnöke. 1875-től 27 éven keresztül haláláig a város első közjegyzője volt. Ebből a tevékenységéből 240 ezer koronás vagyont szerzett. Ebből 52 ezer koronát végrendeletében közcélokra hagyott 1902-ben. Ennek a megoszlása a következő: 40 ezer korona ösztöndíj 4 pécsi főgimnáziumi tanulónak, 2000 korona a Pécsi Jogász Segélyező Egyletnek, 2000 К a Vidéki Hírlapírók Egyesületének, 1200 К a helyi árvaháznak. Összes fizikai műszerét, csillagvizsgáló távcsövét és könyvtárát a pécsi főgimnáziumra, egy elektromos gépet a belvárosi népiskolára hagyta, az Országos Történelmi Arcképcsarnokra egy Görgey képet hagyományozott. 17 Bánffay Simon tipikus képviselője volt a 19. sz. közepén kialakuló és feltörekvő értelmiségi polgárnak. Csukás Zoltán a 19. sz. utolsó negyedében a társadalmi alakulás és fejlődés egy másik irányának a képviselője. Ő az, aki nemcsak a pénzével, 242