Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

B. Horváth Csilla: A pécsi polgárok mecénási tevékenységéről a 19. század közepétől az I. világháborúig

casinó, mely nemcsak a város, hanem „megyei Urak Társaságának szolgál gyűlő helyéül".

5 A hívó szóra a vármegye és a város minden társadalmi rétegéből siettek a kibontott zászló alá. Néhány nap alatt kétszáznál jóval többen írták alá a belépési nyilatkozatot. Néhány név az első tagok közül Scitovszky János pécsi püspök, Haas Mihály professzor, utóbb szatmári püspök, gr. Zichy János, gr. Festetich Miklós, gr. Batthyány Kázmér, br. Bésán János, br. Hrabovszky János tábornok, Majláth György másodalispán, a Perczel, Jeszenszky, Szily, Somssich, Dőry birtokos családok több tagja, Hölbling Miksa orvostanár, Pilch Alajos ügyvéd, Rath András polgár, Piacsek József Pécs város népszószólója, Eisenhuth György földmérő, Pucher József polgár, Schönherr Mihály polgár, Traiber János polgár, Blázsovics Alajos kalmár stb.

6 Negyedévenként rendszeres összejöveteleket tartottak. A közgyűlésen találkoztak egymással, az egyesületből indult ki a város és a megye társadalmi és gazdasági újjászületésének több gondolata. Már az első évben megszerveztek egy magyar nyelvű színtársulatot, de nemcsak idehívták, hanem annak vezetését és fenntartását is magukra vállalták az 1840-es évekre. Elsőként Farkas József színigazgatóval kötöttek szerződést. Itt játszottak a kor legkitűnőbb művészei pl. Fántsy Lajos, Szerdahelyi József, Szentpétery Zsigmond. Lendvay Márton itt rendezett először. A kellékek és a ruhatár egy részét a Casino vette meg, számtalan esetben a tagok közül többen ajándékoztak a színtársulatnak különböző rekvizitumokat. Ennek fejében a műsorra kerülő darabok kiválasztásából részt kért a Casino.

7 Az első állandó színház építése költségeinek egy részét is ők viselték. Már megalakulásuk első évétől kezdve feladatuknak tekintették a zene támogatását is. A „Pécsi Hangászkör"-rel szerződést kötöttek, hogy rendszeres hangversenyeket tartsanak a Nemzeti Casinóban s ezért a muzsikálásért személyenként fizettek a zenekar tagjainak, amiből azok kottákat és hangszereket tudtak beszerezni.

8 1860-ban a gimnázium tanulói számára alapították a „Széchenyi"-pályázatot, 1880-ban a főreáliskola részére írták ki a „Báró Eötvös József" 4 arany értékű pályadíjat „a tanuló ifjúság irodalmi munkásságát serkenteni és fokozni óhajtván" ezzel.

9 Már megalakulásukkor létrehozták a könyvtárukat. 1883-ra már 1855 darabból álló (373 tudományos, 1482 szépirodalmi) rendezett könyvtáruk volt. Könyvtári és külön olvasóhelyiségeik is voltak a Casinó épületében. 39 hazai illetve külföldi hírlapot is járattak.

10 A könyveket részben vásá240