Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

B. Horváth Csilla: A pécsi polgárok mecénási tevékenységéről a 19. század közepétől az I. világháborúig

...Szántóföldje és rétje termékeny, a szőlőhegye a boron kívül sok és nemes gyümölcsöt terem. ...Hegyeiben s regényes völgyeiben 100 forrásnál több találtatik, melyek közül leginkább a tettyei forrás és patak érdemel említést, mely az egész határt keresztül metszi, s 18 malmot forgat.

3 Harminc évvel később György Aladár ezt írta az Iparosok Olvasótárában Pécs iparáról:, A sok gyár között mégis van egy melyet legelőször kell említenünk országos hírnevéért. Ez a Zsolnay-gyár, melyben művészi becsű porczellánárukat, kőedényt és terrakotta darabokat készítenek, s melynek munkásai között akadémikus festők is vannak. ...Híres a maga nemében a két sörgyár közül Scholcz Antalé, mely évi 20 000 hektoliter termelőképességgel bír, továbbá Angster József gőzerőre berendezett orgonagyára. Nevezetesebbek még a Rueprecht testvérek harang-, fecskendő-, szivattyú- és mezőgazdasági gépgyára, a Herczeg testvérek rézárugyára és Engel Adolf parkettagyára. Van a városban továbbá több téglagyár, bútorgyár, gőzkenyérsütöde, kaptafagyár, czukorgyár és három pálinkagyár, két szappangyár. Egy szóval Pécs, melynek 34 067 lakosából 2166 iparos jelentékeny helyet foglalt el iparunkban."

4 A már említett gyárak tulajdonosai a viszonylag jól működő üzemeik hasznát annak fejlesztésére, új technikák megszerzésére, saját és gyermekeik külföldi tanulmányútjaira, taníttatásukra s a család megélhetésére fordították. Igényük s polgári öntudatuk azonban arra ösztönözte és késztette őket, hogy a 19. sz. közepén még túlnyomórészt német nyelvű városban a magyar kultúra s a magyar tanítás előmozdításához anyagi tehetségükhöz mérten hozzájáruljanak. Kiemelkedően és tartósan gazdag gyáros, iparos vagy kereskedő soha nem élt a városban. Pécs városára nem jellemző a nagy összegű egyéni adományozás. Inkább az egyletek, kaszinók keretén belül közös adományokkal támogatták ezeknek a céloknak a megvalósítását. Kultúráról a tárgyalt korszak első felében a Casino keretén belül, az ifjúság tanulmányainak serkentéséről az ösztöndíjak gondoskodtak. A sport támogatását, egy-egy létesítmény létrehozását egyszeri adományokkal segítették. A reformkorban a Nemzeti Casino vállalta fel Pécsett is a magyar nyelv ápolását a magyar színészet meghonosítását, a zene támogatását. Széchenyi István 1827-ben megalakította Pesten a Nemzeti Casinot. Hazafias nemes buzgalma „csakhamar méltó követőkre talált" a vidéki városok egész sorában, így Pécs városában is. 1838 decemberében Mihálovits Imre görcsönyi táblabíró és Nyers János pécsi ügyvéd szervezésében létrejött a „Pécsi Nemzeti Egyesület" a 239