Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tokaji Nagy Erzsébet: Szombathely urbanizációja a századfordulón. Éhen Gyula polgármester szerepe a város modernizációjában

— ami a belvárosra jellemző —, hanem városi átlagban extenzív lett.

7 Ennek ellenére Szombathely az ötödik legsűrűbben lakott város Magyarországon a századfordulón.

8 1885-ben Szombathelyhez csatoltak két peremközséget, de valójában ekkor már ez a két külső városrész szinte egybemosódott a belvárossal. így a lakosság 99,7%-a zárt településen belül élt. A terjeszkedés főiránya a város keleti-nyugati tengelye volt,

9 ami megegyezett a villamos vonalvezetésével. A magas társadalmi presztízsű csoportok ebben a kelet-nyugati sávban, valamint a városközpontban laktak. A kiegyezés utáni nagyszabású városrendezés

10 időszakában épült fel a mai szombathelyi lakásállománynak kb. 10%-a: a lakóházak száma több mint megnégyszereződött, és harmadára csökkent a gazdasági épületek száma.

11 Városszerkezet A történeti városmag átépítése során Szombathely alapvető hármas térrendszerének funkciója is megváltozott. Addig a Templom tér az egyházi, a Berzsenyi tér a megyei, a Fő tér a városi autoritást jelképezte, és azok igényeit elégítette ki. A századfordulóra a Templom tér egyházi jellegű maradt, a Berzsenyi tér az állami, a városi és az egyházi hatalmat egyaránt reprezentálta,

12 a Fő tér pedig a gazdasági élet központjává vált. A régi piactér (Fő tér) helyén modern városközpont alakult ki egy-háromemeletes bérházakkal és éttermekkel, középületekkel és földszinti üzletsorokkal. A téren kiemelkedett az építészetileg kevésbé szerencsés Szombathelyi Általános Takarékpénztár palotája, de más pénzintézetek székházai is itt épültek fel.

13 A modernizálódó polgárvárost jelképező nagyvárosias épületsorok a Fő tértől a Király és a Széli Kálmán (ma Savaria) utcákon át a vasútállomásig húzódtak. Mindezen demográfiai és urbanizációs változások közvetkeztében a 19. század derekán még jelentéktelen mezővároska a 20. század elejére regionális centrummá nőtte ki magát; a vármegyei-közigazgatási és a püspöki egyházmegyei szerepkör kiegészült a Közép- és Délnyugat-Dunántúlt magába foglaló terület közlekedési-ipari, kereskedelmi-pénzügyi vonzásponti feladataival. 213