Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tóth László: Zechmeister Károly, a vállalkozó győri polgármester

Zechmeister Károly, a gyáripari fejlődés megalapozója Zechmeister jól emlékezett 1888. október 13-i programbeszédének sajtótudósítására, melyben Katona Mór, a tudós jogakadémiai tanár, a Győri Közlöny szerkesztője Zechmeister programjához lakonikus rövidséggel hozzátette: „keresetforrást kell nyitni, beruházni, méghozzá előnyösen".

21 A mindig nyugodt, az ügyek megérlelődését beváró polgármester várta az alkalmat, hogy ezt az előnyökkel járó, keresetforrást adó beruházási programot elindíthassa. Világosan látta, hogy a város urbanizáltsági fokát emelni kell ahhoz, hogy a század vezéreszméjeként hirdetett indusztrializációnak meg legyen a megfelelő háttere. Felmérte azt is, hogy az urbanizációval nemcsak a város működő vagyona, hanem polgárainak, főként vállalkozóinak a tőkeereje is növekedni fog. Érzékelte, hogy a század utolsó évtizedében a polgári középosztályból — éppen vállalkozásai révén — kiemelkedett az a nagypolgári réteg, amely levált a város sok kisrészvényesének gazdasági „köldökzsinórjáról" és önálló ipari vállalkozásokba kívánta tőkéjét fektetni. Zechmeister a nagy városfejlesztési program megvalósításának kellős közepén, 1893-ban érezte, váltani kell ahhoz, hogy a város a jövő századot még jövedelmezőbb gazdasági alapokról kezdje. 1893 októberében négy éves polgármesteri működéséről szólva jelezte, a városnak a jövőben az „ésszerű haladást" kell követnie, s hasznot hajtó, produktív beruházásokat kell előtérbe állítania az improduktív szféra „kifullasztó rohamai" után. Zechmeister határozottan kijelentette, hogy a várospolitikában koncepcióváltásnak kell bekövetkeznie. Az alapvetően „tőzsdei spekulációra" alapozott közösségi és magán vagyonszerzést a vállakozói tőke „érdekbevonásával", a „tartósabb vállalkozói szellemmel kell feltölteni". Mindenekelőtt az egyre sűrűbben jelentkező külföldi tőkét kell érdekeltté tenni, hogy a városban megtalálja tőkebefektetésének optimális lehetőségét. De ösztönözni kell a hazai közép- és nagyvállalkozókat is, hogy minél több munkaalkalmat teremtsenek „az ínséges nép parlagon heverő munkaerejéének lekötésére. Zechmeister a jelszón is változtatott: a „Nyilvánosság és világosság" helyett a „Nyilvánosság és ésszerűség" követelményeit állította a város közvéleménye elé.

22 Az új irányvonalat ezek után át kellett ültetni a gyakorlatba. Zechmeister kiváló pragmatikus képességeire jellemző, hogy rövid bizottsági tanakodások után már a közgyűlés elé kerültek a gyáripart megalapozó megoldások, javaslatok: 204