Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tóth László: Zechmeister Károly, a vállalkozó győri polgármester

lyező juttatási rendszer nem igazán enyhíti a szegényügy gondjait, ezért a hasznos és jövedelmező közmunkák szervezésére irányult figyelme. Ettől függetlenül a segélyezést továbbra is fenntartotta, télen meleg szobát és ingyenes étkezést biztosított a város szegényei számára. Gyakran eljárt a kormányszerveknél, hogy Győr regionális szerveket és intézményeket kapjon, növelve ezzel a város presztízsét. Részben ennek tudható be, hogy királyi tábla létestült Győrött és itt működött még négy megyére kiterjedő hatáskörrel a tankerületi főigazgatóság, hadkiegészítő parancsnokság és a Rábaszabályozási Társulat. Ahol tudta, segítette a Győri Püspökség és az evangélikus egyház regionális, több megyére kiterjedő igazgatási szerepkörét. A városi beruházásoknál Zechmeister alapelve volt, hogy a városnak és polgárainak anyagi és erkölcsi hasznot hozzon, s minél előtt megtérüljön. A vállalkozások közgazgasági és műszaki-technikai vezérlése mellett meg kellett küzdenie az élesedő közgyűlési vitákkal, a választott és virilis tagság közötti heves érdekkonfliktusokkal. Mindig érezte és éreztették vele a kereskedelmi tőke politikai túlsúlyát, még akkor is, midőn már a gyáripar fejlesztése volt napirenden. Különös érzéke volt arra, hogy a „szuprémusz moderátor" szerepkörben egyensúlyt teremtsen a közgyűlésen belüli érdekcsoportok között, s egysébe hozza a Kautz Gusztáv vezette szabadelvű jobboldal és a Krisztinkovich Ede vezette függetlenségi baloldal nézeteit. A kétségkívül feszített ütemű urbanizációs programot úgy tudta végigvezényelni, hogy növelte saját és a városi adminisztráció befolyását a döntések előkészítésében és meghozatalában. A politikai vitákat és érdekütközéseket a városháza falain kívülre helyezte, határozott és racionális vezetési módszerével elérte, hogy a győri közgyűlést szakszerűségben, modorban és stílusban a kormányszervek egyik leghiggadtabb és legkonstruktívabb közösségnek tekintették a törvényhatósági jogú városok között. Többször keletkezett konfliktusa a központi kormányzati szervekkel, emiatt 1893-ban körlevélben fordult valamennyi törvényhatósági jogú város polgármesteréhez, melyben egységes fellépést és a városok törvényileg biztosított nagyobb önállóságát kezdeményezte a polgári követelményeknek megfelelően. Egyetlen területen vállalta a nyflt politikai szereplést és véleményalkotást: az 1848-49-es szabadságküzdelem ünnepségei, megemlékezései alkalmával. Városi küldöttséget küldött Turinba Kossuthhoz a díszpolgári oklevél átadására, beszédet mondott Batthyány Lajos özvegyének halálakor, a Jókai évfordulón és ő vezette a győri küldöttséget Kossuth Lajos temetésén. 203