Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Szita László: A pécsi vállalkozó polgárság és a helyi hatalom a 19. században

Monarchiában is versenyképes árui igen keresettek voltak (Sopiana Box­bőr). Ez a fajta bőralapanyag egész Európában ismertté vált. 7. A pécsi Hamerli família különleges cserzési eljárást kidolgozva, majd ugyancsak találmány értékű bőrfestést alkalmazva színes bőráruival az egész európai piacon jelentkezett és sikert ért el. Egy biztosnak tűnő adat szerint ez a gyár alkalmazta először a különböző bőrvágó gépeket és a bőrvarró masinákat. Bőrkesztyűivel és bőr öltözékeivel Európában is is­mertté váltak. 15 8. Littke-féle Pezsgőgyár. A család több lábon állva vezette az üzletet. Jelentékeny és jóminőségű szőlészettel alapozta meg a pezsgőgyártást. Kezdetben évekig tartó kísérletezéssel különböző technikákat alkalmaz­tak, 1859-ben azután siker koronázta erőfeszítéseiket. A kitűnő francia technológiai eljárást megszerezve, áttértek pécsi alkalmazására. Tízesz­tendős technológiai gyakorlatok, eljárások után kitűnő kvalitású italhoz jutottak. Az eljárás lényege azonos volt több francia pezsgő gyártási gya­korlatával. A borhoz adagolt cukor vált át eljárásuk folyamán szénsavvá. Magyarországon először a Villány, Siklós, Vörösmart, Baranyabán szőlé­szetében termesztett kitűnő alapanyagból, nemes borokból gyártottak pezsgőt. 1870-1944 között a cég stabil svájci piaccal rendelkezett a fran­cia pezsgők mellett. 8. Zsolnay-féle Kerámiagyár. Világhírre szert tett termékeivel talán az egyik legkiemelkedőbb sikert érte el, mind a technológiában, mind az üzletpolitika terén. Azonkívül, hogy a tulajdonos kitűnő alapanyagot bá­nyászott a város területén, a család tele volt olyan tehetséges emberekkel, akik egyedülálló technológia kifejlesztésével az európai élvonalba emelték manufaktúrájukat, később a gyárukat. A tűzzománc eljárásuk (Eozen) vi­lágsikert hozott a cégnek, s ez a találmány lehetővé tette, hogy szinte mo­nopolhelyzetbe kerültek több piacon, dísztermékeikkel a legjobb európai műhelyek versenytársaivá váltak. 16 9. Hasonló sikert könyvelhetett el magának az Angster-féle Orgona­gyár . Angster, egykorú társaihoz hasonlóan, a fejlett nyugati orgonaépí­tési technika adaptálója és magyarországi továbbfejlesztője volt, aki 1869-1944 között a történeti Magyarország, majd a trianoni ország leg­kiválóbb orgonáinak építője lett. A felemelkedés a számtalan újításnak, találmánynak és fejlesztésnek köszönhető. Az újítások közül nem egy az orgonatechnika történetében találmánynak számított. Az Angster dinasz­tia valamennyi zseniális férfitagja nyolc évtizeden át a vállalkozók cso­133

Next

/
Oldalképek
Tartalom