Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)
Szita László: A pécsi vállalkozó polgárság és a helyi hatalom a 19. században
portjához tartozott Pécsett, akik iparáguk művészei voltak, s szintén kiemelkedő fejlesztések révén kerültek az európai élvonalba. 17 Néhány sikeres vállalkozóra utaltunk eddig. Szembetűnő, hogy a 19. század első felében létesített és prosperitásra jutó gyárak saját találmányaik ipari felhasználásával és a nyugati technológia alkalmazásával értek révbe. A másik vallakozocsoport tagjai ugyanakkor a régiónkban soha nem alkalmazott fejlett nyugati módszerek elterjesztésével tűntek ki: angol, német, osztrák, francia technológiákat honosítottak meg, fejlesztettek tovább. Természetesen ehhez megfelelő nagyságrendű mozgatható tőkére is szükség volt. 1848-1878 között a helyi tőkés pénzpiacon a legjelentősebb bankok és kereskedők alig vagy egyáltalán nem mutattak érdeklődést a gyári méreteket elérő vállalkozások iránt, máshol fektettek be. A század legelején, jellemző módon, földet vásároltak, szőlőket béreltek, ház és uzsorakamatos tranzakciókban vettek részt. Ezt a gazdasági érzéketlenséget az előbb említett vállalkozók azzal tudták áthidalni vagy esélyeiket és hírüket növelni, hogy kiemelkedő technológiát alkalmaztak, találmányokra és fejlesztésekre koncentráltak. 1880-as évek elején szembetűnő változások zajlottak le mind az indusztriális, mind a helyi bank- és kereskedelmi szférában, s viszonylag gyors változás zajlott le a hitelpolitikában. Mintegy négy-öt éven át, mind erőteljesebben juthattak hitelhez — különböző formában — azok a vállalkozó polgárcsaládok, akik a hetvenes évek válságát elsősorban technikai újítások és találmányok alkalmazása révén vészelték át. 1870-es évek utolsó harmadában a kereskedelmi tőke hitelnyújtása hozta lendületbe a versenyképessé váló ipari vállalkozásokat. 1880. évi megfigyelésünk figyelemre méltó üzembővítéseket, új építéseket, technikai beruházásokat mutat. Új piaci területek realizálódtak a megye határain, a Dráván túl, Szlavóniában és Horvátországban. Ehhez természetesen hozzájárult, hogy Pécs végre kiléphetett viszonylag erős gazdasági elszigeteltségéből a Budapest-Pécs vasútvonal, a Pécs-Szigetvár-Kaposvár, továbbá a Szlavóniában épült vasúti hálózat következtében. Szembetűnően megnő az új vállalkozó ipari polgárság ereje és tekintélye. A polgári közélet eseményeit tekintve, a köznapi és ünnepi szereplésük színhelye a gombamódra szaporodó egyesületek, társulatok lettek, melyet a polgári sajtó nagy figyelemmel kísért és reklámozott. Fontos jelenség az új vállalkozó ipari réteg (a gyárosok) fokozódó együttműködése a bankár, kereskedő tőkés csoportok tagjaival. Ez az 134