Éri István (szerk.): Egry József Emlékmúzeum, Badacsony

A MŰVÉSZ ÉDESANYJA - 1924 k. - LA MÈRE DE L'ARTISTE cer.-tus, p., 34 X 29 cm, j. j. 1. : Egry József Keszthely KBM 67. 2. Édesanyját és feleségét sok változatban festette és rajzolta meg, mindig egyszerűen, mély átéléssel. A „Mama", ez az egyszerű asszony, egész életében idegenekre mosott és takarított, de idősebb korában már csak fiára viselt gondot: férje halála után hozzájuk költözött Keszthelyre. Fia iránti szeretetében feloldódva, érzelmeit ráirányítva fáradozott s vette tudomásul - a maga módján - azt a nehezen megfogalmazható, inkább sejthető megbecsülést, amelyet művész fia vívott ki. A róla készült kép hátterét semlegesnek is mondhatnánk, de a páratelt levegőt s az abban felragyogó, vagy csak éppen földerengő fényt Egry most sem nélkülözhette. Az arcvonásokból alig látszik valami, az alakból mégis meggyőzően sugárzik a mondanivaló. A fejkendő és fénylő körvonala az amúgy is monumentálisan megformált fejet összefüggésbe hozza a háttérben jelzett épülettel s a végtelen messzeségű égbolttal. Mintha égre vetítené szeretett anyja vonásait. József Attila sorai jutnak eszünkbe: ,,most látom, milyen óriás ő / szürke haja lebben a% égben, j kékít őt old ég vicében." ÉDESANYÁM - 1929 k. - MA MÈRE op., p., 60 x 54,5 cm, j. j. 1.: Egry József Badacsony KBM 59 . 87.