Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

PAPA ÉS A VÁRKASTÉLY A XVIII. SZÁZADBAN A kuruc-labanc harcokban Pápa ismét fontos dunántúli központtá vált. A kurucok élén maga Esterházy Antal állott, mint a Dunántúl kormányzó főkapitánya. A kuruc harcok elmúltával, úgy gondoljuk, hogy Pápán nem hajtották végre a vár lerombolására adott parancsot. Esetleg megsérült az emeleti része. Sok adat amellett szól, hogy az 1750-es években a vár jó állapotban volt és lakták. 1783-84-ben gróf Esterházy Károly egri püspök, a nagy műpártoló és építtető, Grossmann József tatai építésszel átépíttette a várat kastéllyá. A vár legnagyobb része eredeti állapotában megmaradhatott, kisebb-nagyobb átalakítások után csak a vár nyugati és keleti szárnyához két-három ablaknyi részt és mindkét végére egy-egy toronyszerű sarokrizalitot építettek hozzá. A vár korai része kőből, hozzáépített két tömb pedig téglából épült. A két, összeépített rész között idővel repedés jelentkezett, amely a kastély, elhanyagolt állapotában jól látszott a külső, és az udvar felé eső oldalsó homlokzatokon. Fontos azt is tudnunk, hogy az U-alakú épület két végén álló két tornyot kelet-nyugati