Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

A FOGADALMI KÉP RÉSZLETE A VÁR ÉS KORNYÉKÉNEK ÁBRÁZOLÁSÁVAL irányban pince köti össze. A pincénél még az udvar felé eső folyosó keskenyebb traktusa is megtalálható. Valami oknál fogva nem épült meg efölé az a déli szárny, amelyet a Nádor-teremben levő képen látunk és amely ezek szerint csak tervnek mondható. Esterházy Károly nagyarányú városépítés elindítója és részbeni végrehajtója. A főteret bővítette, a díszes barokk kéttornyú templommal ékesítette. Városrendezése a jövőbe jelölt ki további fejlődést. A Szent Annakápolna, a pálos templom, a Nepomuki Szent Jánosszobor, a kálvária, a Szent Flórián-szobor, az uradalmi ún. Tirol-szálló, a Korvin utcában (13. sz.), a pápai bábsütők egykori céhháza, plébánia ház, a mai Fő utca 6. sz. udvarán a református templom, a mai Főtér több háza és a ferences templom és kolostor legnagyobb részben a XVIII. században épült vagy ekkor alakították őket át. A török, majd a kuruc-labanc háborúk megszűntével a .fejlődés nagy lendületet vett. Esterházy gondos irányításával ekkor Pápán számos művész tevékenykedett. E kiváló együttes több tagját név szerint is ismerjük: Fellner és Grossmann építészek, az Adamiak, Gössinger szobrászok, Pauli Mihály építőmester, Pollinger Antal és Schweighart Tóbiás festők, Kemencsi Mihály ötvösmester. A fellendülés a céhek számának szaporodásában és az iparosok gyarapodásában is lemérhető. 1728-ban 35 céh működik és az iparosok száma ekkor 138-ra emelkedett. Esterházy a belvárosi lakosok előjogait megadja a külvárosiaknak is. Már egyre több olyan iparos