Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

AZ ESTERHÁZY-CSALÁD CÍMERE kat. Conscriptio szerint sok mai szobát lehet azonosítani. A leírásból megismerjük a XVII. századbeli várat, felszerelését. A termek festett gerendái, a falak díszes vászon-kárpitjai, az egyik díszterem gerendáinak habos festése az akkori főúri lakóhely jellegzetességei. A földszinten volt a sütőház, a szalonna-tartó szoba, a kocsiszín, a rabok háza, az istállók, a lópatkoló pitvar, a „hosszú ló jártató", az öreg tömlöc a rabokat tartó eszközökkel, „úgymint bilincsekkel, kalodákkal, vasakkal és lakatokkal együt". A négyszegletesre épített vár keleti oldalánál nincs földbástya, mert itt terült el a halastó. Ez körülbelül 250 holdnyi területű volt. Ezekből az évekből (1683) való a már említett fogadalmi kép, amely útbaigazítást ad a várra és annak környékére vonatkozóan. AZ 1683-AS PESTIS UTÁN KÉSZÜLT FOGADALMI KÉP (A VOLT FERENCES TEMPLOMBAN)