Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

Martonfalvay Imre diák részletesen leírja emlékiratában a törökök első pápai ostromát 1543-ban. Tizenegy év múlva a mindjobban előrenyomuló török veszedelem miatt Pápát főerősséggé és a dunántúli főkapitányság székhelyévé teszik. így sor került a pápai vár alapos felszerelésére. A XVI. század utolsó két évtizedében át is építik a várat. 1555-ben újra sikertelen a török ostroma. Sok kiváló kapitánya volt a várnak, akik közül talán legjobban Huszár Péter emelkedik ki vitézségével. De minden véráldozat ellenére 1594-ben mégis elesik Pápa és három éven át a török uralma alá kerül. A VÁROS ÉS A VÁR ÁBRÁZOLÁSA A HOEFNAGEL-FÉLE METSZETEN Miksa főherceg nagyszámú seregével tudja csak felmenteni. Az 1600-as évek elejéről származik a Hoefnagel György-féle metszet, amely hű képet nyújt az akkori Pápa városáról. Ez a metszet az itteni vallon őrség lázadásának megtorlását mutatja be. 1624-ben vár és város új urat kap az Esterházy család személyében. Pápa mégegyszer török kézre kerül, 1683-ban, de még ugyanabben az évben fel is szabadul. A várral kapcsolatban még meg kell emlékeznünk az 1648. évben készített várleltárról. Ezt gróf Esterházy László utasítására készítették. Röviden felsorolja az egyes helyiségek berendezését. Az „ebédlő palota" mellett volt a kápolna. Állandó hadiállapotnak megfelelő környezetet mutat a berendezés és annak egyszerűsége. Sem régi képekről, sem más dísztárgyakról a leltárból nem értesülünk. Újabb adatunk 1694. december 14-ről való. Ekkor I 5 összeírták a vár szobáit és a bennük található ingóságo-