Szerecz Imre (szerk.): Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815 (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970)
lozottan haladó irányú volt a mozgás; az emberek a moraj közeledését hallották és azután látták a tárgyakat mozogni. Akik távolodtak a Csóka-hegytől, hangos moraj hallatára visszanéztek és az volt az érzésük, mintha a domb feléjük közelednék. Egyesek, akik a földrengés idején az erdőben tartózkodtak, azt vették észre, hogy a fák feléjük tartanak a földfelület hullámzásával egyidőben. A földrengés hatása több mérföldre kiterjedt és a különösen érintett helyek között emlegetik Gut, Isztimer, Veleg, Csákberény és Csurgó községeket. Sok torony ledőlt vagy megsérült. A föld sok helyen négyszáz-hatszáz láb hosszúságban és egy láb szélességben meghasadt. Egyes források kiapadtak, és víz tört fel, ahol azelőtt nem volt. Emberélet csak három esett áldozatul. A legerősebb földlökések alatt gyakran villámlott. Egyesek azt állították, hogy erős kénszagot éreztek. Ez egyike volt a legutóbbi említésre méltó magyarországi földrengéseknek. Azonban semmiesetre sem ritkák a földrengések sem itt, sem Erdélyben. Az elmúlt évszázadokban Komárom sokat szenvedett tőlük. Csak az 1813. év szeptemberében Pest is, Sopron is ugyanazon a napon éreztek földlökéseket. 1790. év áprilisában Nagyszebenben volt erős földlökés és a következő év januárjában Nagybányán és környékén. 1802 október havában igen erős földrengés pusztított a Burgenlandnak nevezett megyében, ahol Brenndorf faluban 50-nél több házat rombadöntött és számos templomot a környéken. Egy helyen a földlökés akkora volt, hogy a templom mennyezete az egyik oldalon legalább három yard magasra emelkedett a faltól s azután újra visszaesett a helyére, mielőtt a templom összedőlt volna. Rotbach faluban a földlökés okozta földrepedésből vízoszlop tört fel. Ez a több láb magas szökőkút meg is maradt. A földrengés hatását még Bukarestben is megérezték. Ha szükséges volna, folytathatnám a magyarországi és erdélyi hasonló jelenségek felsorolását, de a közelmúltban Mór környéke volt ezeknek az eseményeknek legnevezetesebb színhelye. Valóban a nagyon gyakori földrengések a jövőben bizonyos fajta óvóintézkedést tesznek szükségessé ebben a járásban. A vidék, ahol most járunk, nyájairól híres, és a sok juhakol miatt az egész kiterjedt birkalegelőnek látszik. Csakhamar Csórra értünk az alispán házához, amelyet fiatal üde tölgyfák vesznek körül. Ezeken kívül egészen Palotáig nem találkoztunk fával. Palota egyenetlen térségen fekvő kis piaci központ templommal, egy nagyon régi kastéllyal és bástyákkal, amelyek azelőtt a várost jelentékeny erősségű hellyé tették. 1686-ban, amikor a németek a lotaringiai herceg vezérlete alatt Budát ostromolták, Dunewald tábornok, aki Székesfehérvárnál a lovasságot vezényelte, az akkor török kézen levő Palotát megtámadta, de olyan erősnek