S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)
Magyar viseletek a XIX. században
valamint a színes, fiataloknak szalagcsokorral is díszített félcipő. 44 A korabeli, rendelkezésre álló, Balatonfőkajáron készített fényképeken az idős asszonyok hosszú, sötét szoknyát, kötényt, ugyanilyen színű, sűrű gombolású, testhez álló, szűk ujjú ujjast és fekete kendőt viselnek, míg a fiatalasszony (?) lány (?) öltözete már a 20. századot jellemzi. Testhez álló ujjasának eleje fodorral, rátéttel díszített. Ez jellemezte a tehetősebb kisnemesek ruházatát, öltözködési divatját is. Egy balatonhenyei család férfitagjai a 19. század végén már pantallóban, zakóhoz hasonló, két soros gombolású ujjasban, a korábbihoz képest széles gallérú ingben és nyakkendőben álltak a fényképezőgép elé. A I5- ké P : Balatonfőkajári család—1894 (Jankó kislányok ruhája a városi polgárok János felvétele, Néprajzi Múzeum) gyermekruháit idézi. Az asszonyi viselet hosszú, kissé bő, alján zsinórból kialakított két díszítő sorral ékített selyem szoknyájához testhezálló, vállban ráncolt, hoszszú, szűk ujjú, elején szalagbehúzással (rüss), apró, sűrűn levarrt hajtásokkal (zámedli) és gyöngyökkel, gombokkal díszített ujjas tartozott (15. és 16. képek). Ugyanekkor, azaz a 19. század második felében a bakonyi közösségekben nyírott haja csak a nemeseknek volt. A nagy karimájú kalapot itt a keskeny karimájú pörge kalap váltotta fel, amit csárdás kalapnak, a feltűrt karimájút cseperke kalapnak, a legyűrt karimájút pedig liska kalapnak mondtak. Általánosan elterjedt a birkabőr és az asztrahán sapka télire, valamint a fülre húzható kötött sapka, az ún. tikász sapka. A mesteremberek pedig már micisapkát viseltek. Ünnepen azonban mindenki kalapot vett, társadalmi hovatartozásától függetlenül. A lányok leeresztett copfjukba pántlikát kötöttek, az asszonyok pedig kontyba tekert hajukat kendővel kötötték be. A pacsa itt is eltűnt a női fejrevalók közül. A bécsi piros kendő mellett általános közkedveltségnek örvendett a kékfestő, amelyben a védegyleti mozgalomnak elévülhetetlen érdemei voltak. A fehér vászon viselet itt, a Bakony vidékén ugyancsak általánosnak mondható. A gatya és az ing a férfiaknál, a pendely (péntő), a redes péntő, a hosszú, valamint rövid ing a nőknél. Utóbbiak ünnepibb, finomabb változatának vállfoltos, pálhás darabjait gyolcs ujjakkal, végükön gyakran csipkével, elején díszített betéttel, a „foglalióval", vagy mizlivel, ill. apró, sűrű, levarrott hajtásokkal, a zámedlivel tették ékesebbé, az ünnepi alkalmakhoz illővé. 45
