Kutasi Kovács Lajos: Vasárnapok hétköznapok (Veszprém, 2005)

TŰZTORONY

testet. Párizsban magasra nyújtózkodott Eiffel mérnök vastornya, New Yorkban és Chicagóban mind nagyobbra nőttek a felhőkarcolók. Az utcákon megjelentek Henry Ford autói. És mennyi mindent ígért még a század! Alig három évvel a századforduló után a levegőbe emelkedett a Wright testvérek légcsavaros „szitakötője", ám még a technika csodáit megálmodó Verne Gyula sem sejtette, miképpen bontakozik ki a „repülés százada", s alig hét évtizeddel később már a Holdon kötnek ki a világűrbe kimerészkedő új Kolumbuszok... A Curie házaspár forradalmi fölfedezése a radioaktivitás, de csak egy zseniális magyar író, Cholnoky Viktor sejtette meg a benne rejlő pusztítóerőt, mely az atombomba gombafelhőjeként jelent meg 1945 nyarán Hiroshima fölött, s mely azóta is lidércnyomásként nehezedik az emberiségre az önmegsemmisítés iszonyú lehetőségével. Keresztanyám kislányka volt, amikor a szaza d első évében meghalt Viktória királynő hosszú uralkodás után, s a brit világbirodalom zászlai ott lobogtak minden világrészen. Vajon fölmerült-e egyetlen angolban is, hogy a század második felében majd egy szegényedő szigetországgá zsugorodik öszsze a brit impérium? S a század elején a búr háborúban felállított koncentrációs táborok már baljós előjátékai az Auschwitzoknak és Gulágoknak? Ki sejthette vajon 1899 szilveszterén Párizsban, Berlinben, Londonban, Bécsben, Budapesten, hogy a pezsgőt durrogtatók-koccintók közül sokan pergőtűzben pusztulnak el az első világháború csatamezőin, tetves lövészárkaiban, és fiaik, unokáik a második világháborúban ismerkednek meg a 20. század elmés halálgépeivel és a „Vörös Malom" emberdarálójával...