Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Grynaeus Tamás: Somogyi képek

6. kép. Buzsák, Nepomuki Szent János a szőlőhegyen, 1872 lévő hasadékban helyeztek el egy Mária képet, ez a fakép' (7. kép). Mellette még a fa törzsén, tövénél több szentkép is látható, friss virágok, mécsesek a védőkerítésen belüli gondozott területen. A szóhasználat figyelemre méltó. Itt a fa odvában elhelyezett nyomatot neveztek faképnek, fentebb láttuk, hogy a szentképes oszlopban elhelyezett Vendel szobor neve a Vendel-kép. Mivel az országban másutt is, valamint a régiségben is találkozunk ezzel a megjelöléssel (egyik legszebb, a kiskunfélegyházi szomorú Krisztus szobor Bánkódó kép neve) érdemes lenne elgondolkodni, hogy a nehézkes, erőltetett szolgai fordítás-nevek (vagy éppen az idegen kifejezés) helyett nem inkább a kép, kőkép, fakép, faragott kép szólásainkban is szereplő neveket kellene terminológiánkban használni - még ha ez első pillanatra szokatlannak tűnik is. Más szentek (Donát, Flórián, Imre, Páduai Szent Antal) szobrai ritkán láthatók, természetesen a különböző ikonográfiájú Mária-emlékek gyakoriak. A Szentháromság szobrok zöme nem XVIII. századi, hanem későbbi, nem mindig a falu központjában találhatók, talapzatuk ritkán háromoldalú, gyakrabban négyszögletes vagy hengeres. (Ezekben tehát különböznek a szomszédos Tolna és Baranya megye hasonló emlékeitől). Az oszlop tövében található mellékalakok több esetben ugyanolyan ikonográfiái rendet követnek, mint a keresztek mellékalakjai (középütt Mária, két szélről az állíttatok védőszentjeinek alakja). Több helyen hallottam egy, az erdő mélyén található ,jakép"-m\, képes fáról. Mesztegnyő és Libickozma közötti erdei dülőút mellett találtam meg: hatalmas tölgyfa - három ember kiterjesztett karral nem érné körül - tövénél 7. kép. Libickozma, 'fakép'. A szerző felvételei