Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Lengyel Ágnes: A magyarság küldetésének hite napjaink népi vallásosságában

LENGYEL ÁGNES A magyarság küldetésének hite napjaink népi vallásosságában A magyarság történetében a hazáért való imádkozás mindig is az egyházi vallásgyakorlat és a magánáhítat része volt. Katolikusoknál a nemzetért könyörgő imák, énekek a magyar szentekhez (Szent István, Szent László, Szent Margit stb.) szóltak. A Magyarok Nagyasszonya kultuszát, Szűz Máriának a magyarság patrónájaként való évezredes tiszteletét Szent István ország-felajánlása alapozta meg. Az ország védelmezőjének, a Patrona Hungariae-nek alakja különösen nagy hangsúlyt kapott a török elleni küzdelmek során, amikor Máriát, mint a „magyaroknak megoltalmazó]át'\ „országunknak oltalmát" tisztelték. E küzdelmek és az ellenreformáció talaján a XVII. században kibontakozott államfelfogás a Regnum Marianum, amely a magyar barokk gondolkodás tükrözője. Az eszme alapját jelentő máriás szellemiséget főképpen a jezsuita iskolák mellett működő ifjúsági egyesületek, majd a Mária-kongregációk terjesztették. A XX. században a világháborúk válságos időszakában, illetve Trianon tragédiája nyomán is terjedt a Patrona Hungáriáé kultusza.

1 Ennek sok példája közül a gyöngyösi Rózsafüzér-társulat 1935-ben készített lobogóját említhetjük, hímzése a Magyarok Nagyasszonyát, s a történelmi országhatárt körülölelő rózsafüzért mutatja. Az ebben az időszakban sorra épülő lourdes-i barlangok közül a Salgótarjánban készített barlang kontúrja - a magyarságért való imádkozás jegyében - a történelmi határokat formázza. A Mária-látomásokat átélt Szent Bernadett szobra helyett itt Szent István király folyamodik a Magyarok Nagyasszonyaként megjelent Szűz Máriához.

2 A XX. század második felében, illetve napjainkban a nemzetért való imádkozásban másféle szempontok is előtérbe kerültek. A hazafias eszmék és érzelmek kinyilvánítása, Magyarországért, mint Szűz Máriának felajánlott országért való könyörgés különösen a rendszerváltás, az 1990-es évek óta van jelen. A történelmi gyökerű, hagyományos alapokon álló vallásos népi magyarság-tudatra utóbb már hatást gyakorolnak az ezoterikus eszmeáramlatokban, a nem keresztény vallási mozgalmakban felbukkanó sajátos tanítások is, melyek a magyarság különleges szerepét (például sumér rokonság, küldetéstudat, rendkívüli képességek) sugalmazzák.

3 A Balassagyarmaton és környékén működő szellemsebész gyógyítók szerint a Kárpát-medence emberi agy formájú, tulajdonképpen ez a hely a világ értelmi központja, és ezért származik innen annyi rendkívüli képességű ember. A magyarság a Szentháromság és Nagyboldogasszony különleges védelme alatt áll. Szent István ország-felajánlása erősen érezhető még napjainkban is, mert országunkat elkerülik a nagy természeti csapások, a háborúk, földrengések, a külföldön bekövetkezett katasztrófáknak pedig általában ritkán vannak magyar áldozatai.

4 Az utóbbi évtizedben a római katolikus egyházhoz kötődő kisközösségek, imacsoportok vallási felfogásában szintén megfigyelhető a magyar nép különleges hivatásának tuda1 Vö. Lengyel - Limbacher 2000. 2 Limbacher 2002. 121, 171. 3 Vö. Mund 2004. 4 L. Józsefné (1946, Balassagyarmat) Balassagyarmat.