Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Szőcsné Gazda Enikő: A nő alakja a XVIII-XIX. századi erdélyi prédikáció-irodalomban

leltárakból látható, hogy a nők tulajdonában ezidőtájt jóformán csak a vallásos irodalom forgott. A nyomtatott prédikációk erkölcsi minták szerepét szolgálták. Valamennyi olvasni tudó keresztyén Erdélyben ezekhez próbálta idomitani a saját életét. Persze, a paraszti értékrend kialakulásában nem a prédikációnak volt a legjelentősebb szerepe. A személyi minták, a paraszti magatartásmód, a hivatalos jog, a falutörvények, az egyházi és világi fegyelmező intézmények jelentősebb szerepet játszottak az értékrend formálásában. Balázs Kovács Sándor szerint a protestáns prédikációknak mégis nagy szerepük volt az erkölcsi rend kialakulásában. A papok nemcsak követendő mintákat állítottak fel, de a kiprédikálások által közvetlenül is irányították híveik életét.

7 A prédikáció az emberi életet végigkövette. A XVIII-XIX. században szokás volt a temetésre 2-10 papot is elhívni, hogy a halottat Isten beszédének mennél teljesebb kommentárjaival tiszteljék meg. A református zsinatok sokszor szóltak a napokig tartó temetések ellen, maximum négy prédikációt engedve egy holttest felett. A sorozatos tiltások és a nagy számban fennmaradt halotti prédikáció azt jelzi, hogy sem a gyászolók, sem a papok nem vették komolyan e tilalmakat. Elemzésünk számára fontosak ezek az irattípusok. A hetente elhangzó prédikációkat csak a híres papok nyomtatták ki. A halotti prédikációkban viszont a kevésbé képzett papok elképzeléseit is nyomon követhetjük. Ezek olyan keretműfajok voltak, amelyekben a papok kifejthették véleményüket a Nőről, a Feleségről is. Elemzett periódusunkban is élt az az elképzelés, hogy halottról vagy jót, vagy semmit. Elsősorban a női ideált domborították ki. Ezek az idealizált minták nem pusztán vallási, dogmatikai asszonyképet tártak a kortárs hallgatók elé. Ne feledjük, hogy elemzett periódusunkban valamennyi pap férfi volt, aki tudatosan vagy öntudatlanul a szocializációja folyamán jól körvonalazott asszonyképet sajátított el. így a prédikációkban két tudati réteg tevődik egymásra: a protestáns vallás által körvonalazott asszonykép és az erdélyi magyar társadalom - és ezen belül a férfi - elképzelése a nőről. Csupán az egyén képzettségétől, szónoki elképzeléseitől függött, hogy melyik réteg kapott hangsúlyosabb szerepet a prédikációban. Elemzett korszakunkban számos nagy tudású lelkész élt Erdélyben. Valamennyiük közül kiemelkedett Nádudvary Péter, aki a debreceni református teológián képezte magát, és marosvásárhelyi papként az egyik legolvasottabb erdélyi prédikátor volt. Az ő gyűjteményes kötetein kívül sok halotti prédikációt néztünk át, köztük olyan tudós elmék szónoklatait, mint Hermányi Dienes József, Csernátoni V. János stb. Ezek egy része témánk szempontjából használhatatlan volt. A prédikációk célja közelebb hozni az emberekhez a Biblia textusait, magyarázni, követendő példává varázsolni amazokat. Vargyasi Szász Mózes tudatosította is ezt a hallgatóságban: „az halottaknak élni kell tanítani az életben maradtakat, vagy elhibázta az halotti Czérémonia a maga tzélját; s miképpen eshetik ez meg jobb móddal, mint ha az elveszett Original az halotti Beszédben úgy copiroztatik, s mútattatik-elő, hogy a kik még annál nem többek, legalább olyanok lenni törekedjenek."

8 A nő teremtése és bűnbeesése A prédikátorok bibliai alapkoncepciók szerint ismertették a nő teremtését. Nádudvari Péter például kihangsúlyozta, hogy a nő másodlagos teremtmény: „Isten semmitis nem te7 Balázs Kovács 2004. 183. 8 Vargyasi Szász 1812. 8.