Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Szőcsné Gazda Enikő: A nő alakja a XVIII-XIX. századi erdélyi prédikáció-irodalomban

- a capricia nélkül való engedelmességnek, mely a maga kívánságait egy okos Férj javaslásának, s a ház környülállásainak mindenkor kész alája vetni."

14 A „magok Házokat építő bölts asszonyok" tudatosak, célirányosak kell, hogy legyenek. A XIX. századi minta szerint a jó feleségnek való nő öltözködésében csinos, szeplőtelen, magát kedveitető, természetes, kedves, engedelmes, dolgos.

15 Szentgyörgyi Sámuel szerint a jó feleség ismérvei: „az ő Férjéhez való igaz szeretet, hűség, szüzesség, szelídség, engedelmesség, kedvesség."

16 Amint a fenti idézetekből látható, a hűség és az engedelmesség voltak a visszatérő kulcsfogalmak. Vagyis, Kármán András szerint: ,,A' hajó az ő Urának akaratjától függ, és a' merre őtet az ő Ura igazgatja, arra mégyen; úgy a' jó Aszszonyok-is az ő Férjeknek engedelmeskednek, és az ő akaratjukat azoknak akaratjok alá hajtják. A' hajó az ő Urának akaratján kivül idegent a' hajóba bé nem vészen, a' mellyel jelentetik a' jámbor Aszszonyoknak az ő házassági szüzességek."

17 Mihállyi Mihály szerint „a jó feleség képe két fő vonásokból készül: I. A jó Feleségnek igaz barátnak, II. Jó segítő társnak kell lenni."

18 Vagyis a jó barát lényeges vonásai: a hibáidat a szemedbe ismerteti, de mások előtt takarja azokat és megvéd a támadásoktól; nem gyanakszik, nem kételkedik. Minden tulajdonsága, minden vagyona közös az ő férjével.

19 Korábban kiemeltük, hogy a nők sírja fölött mondott beszédekben az eltávozónak a jóságát kellett kihangsúlyozni. Hogy a nő jó tulajdonságai mennél inkább kidomborodjanak, időnként a rossz feleség képével ütköztetik azt prédikátoraink. Szentgyörgyi Sámuel szerint „az Istenfélő Férjfiunak szívén a' kerek Ég alatt nem fekszik nagyobb kereszt, és még az halálnál is keservesebb keserűség, mint a' rosz Feleség."

20 Ennek ismérvei: „morgolódó, 'sémbes, Férjét meg-szégyenitő."

21 Nádudvary Péter, az Éva kígyó általi megcsalattatását ismertetve, már előrevetíti a nő bűntől való szabadulásának egyetlen lehetséges módját. A termékenységet véli azon női princípiumnak, amelyen keresztül a Krisztus világrahozása és a megváltás csodája megvalósulhat.

22 A feleségi szerepkör természetes módon magába foglalta az anyaságot is, mivel a házasság célja az lenne, hogy a férfiúi „szent magnak" edényt kell találni.

23 Az anyaság nem csupán azt jelentette, hogy a gyermek alkotásának a szent edényévé kellett válni. Nádudvari Péter korát meghaladó modernséggel írta: „kötelesek az Anyák arra, a kiknek Isten egésséget, tehetséget s elég tejet adott, hogy a magok Gyermekeiket a magok emlöjökön neveljék, hogy az ő tejekkel együtt szopják az Isteni félelmet. A ki ezt nem tselekeszi, vétkezik a Természet ellen, melly nem híjában adta az Anyának a tejet. Vétkezik Isten ellen, a ki áldásul adja az Emlőket, és tejjel tellyes Kebeleket."

24 A gyermek megszülésén, táplálásán kívül az anyának erkölcsi példát kellett állítania, és meg kellett oldania egészséges szocializációját. A vargyasi prédikátor anyai feladatnak tekintette a lánygyermekek tisztességre nevelését: az anya leányainak nevelője, „ugy szok14 Vargyasi Szász 1812. 17. 15 Vargyasi Szász, 1812. 19. 16 Szentgyörgyi 1739. 4. 17 Kármán 1739. 29-30. 18 Mihállyi 1812. 69. 19 Mihállyi 1812. 70-79. 20 Szentgyörgyi 1739. 1. 21 Szentgyörgyi 1739. 4. 22 Nádudvary 1741. 305. 23 Nádudvary 1741. 208. 24 Nádudvary 1741.659.