Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Pozsony Ferenc: Magyar néprajzi gyűjtemények az erdélyi múzeumokban

POZSONY FERENC Magyar néprajzi gyűjtemények az erdélyi múzeumokban A múzeumok az elmúlt két évszázadban fontos szerepet játszottak Erdély tudományos és művelődési életében. Az első közgyűjtemények ebben a régióban még a XVIII. század idején kollégiumokban (pl. Nagyenyeden, Székelyudvarhelyet, Kézdivásárhelyt) jöttek létre, majd a XIX. század elején elsősorban főúri mecénások játszottak fontos szerepet alapításukban. Gróf Teleki József, Bod Péter tanítványa, felvilágosult koronaőr, az erdélyi királyi tábla ülnöke 1763-ban Nagyszebenből Marosvásárhelyre hozatta a nagyrészt emlősökből, madarakból, kétéltüekből és halakból álló természetrajzi gyűjteményét, amit a „Teleki háznak" nevezett saját épületében helyeztetett el. Ugyanott őrizték és tárolták a Cornides Dánieltől megvásárolt és kiegészített, a magyar és az erdélyi történelemmel kapcsolatos, páratlan értéket képviselő könyvtárat is. Tehát gróf széki Teleki József volt az egyik legkorábbi erdélyi műgyűjtő, aki Marosvásárhelyen a felvilágosodás századában természetrajzi jellegű múzeumi gyűjteményt hozott létre az úgynevezett Köpeczi-Teleki házban. A kollekciónak helyet adó teremben a marosvásárhelyi református kollégium tudós professzorai természetrajzi előadásokat, bemutatókat és órákat tartottak a diákoknak.

1 Gróf Teleki Sámuelnek (1739-1822) és feleségének, iktári Bethlen Zsuzsannának (1754-1797) hatalmas marosvásárhelyi közgyűjteménye 1802-ben vált látogathatóvá az érdeklődők számára. Teleki a bázeli, utrechti, párizsi és leideni tanulmányai után rövid ideig Sáromberkén élt, majd 1778-tól egészen haláláig Bécsben Erdély alkancellárja volt. Elete során közel 40 ezer könyvet gyűjtött össze, köztük 70 értékes ősnyomtatványt, számos régi magyar könyvritkaságot. A bibliotékának helyet adó épület magja még a XVII-XVIII. században épült barokk stílusban. A könyvtáralapító Teleki Sámuel 1799-1802 között kibővíttette ezt a régi szárnyat, ahol a gyűjtemény ma is megtekinthető eredeti elrendezésében.

2 Halála után az erdélyi református főkonzisztórium felügyelte a könyvtár működését és sorsát. A második világháború után a román állam tulajdonába került. Alapgyűjteménye 1955-ben kiegészült a marosvásárhelyi református kollégium ugyancsak igen értékes, közel 80 ezer kötetes könyvtárával. Szintén abban az évben a Téka épületében helyezték el a világhírű matematikus, Bolyai Farkas (1775-1856) és Bolyai János (1802-1860) emlékét őrző Bolyai Múzeumot is, amit még 1937-ben a marosvásárhelyi református kollégiumban alapítottak.

3 Batthyány Ignác (1741-1798), Erdély müveit római katolikus püspöke Gyulafehérváron európai rangú és hírű könyvgyűjteményt hozott létre, melyet pár hónappal halála előtt nyilvános könyvtárként az Erdélyi Római Katolikus Püspökség gondozására bízott. Az alapítójáról Batthyaneumnak elnevezett téka a második világháború végén már 56 000 kötettel rendelkezett. Az intézmény állagát különböző hagyatékok révén tovább gyarapította. Azok közül az egyik legértékesebb adomány Migazzi Kristóf váci püspök 8 ezer kötetet tartalmazó könyvtárából származik. A bibliotéka ugyanakkor 1230 igen értékes kéziratot (köztük 1 Bónis 2003. 22-23. 2 Deé 1997.224. 3 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 3. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1994. 226-227, Miklósi-Sikes 2002. 147-151.