Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Kriza Ildikó: Szerelem és szenvedély balladákban és képeken

KRÍZA ILDIKÓ Szerelem és szenvedély balladákban és képeken A magyar népballadák képi ábrázolásának szép, gazdag, művészeti látványa tárul a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermének látogatói elé. Az üvegablakokon négy ballada jelenik meg. A gazdag színvilág, az igényes kidolgozás, a ballada lényeges elemeit kiemelő figurális ábrázolás mély emberi érzésvilágot, gondolati tartalmat nyújt. Mindezek ellenére a közel száz éves alkotásokat sem a művészettörténészek, sem a folkloristák nem méltatták kellően egészen a közelmúltig, amikor lehetőség nyílt a képek és a balladák együttes kiadására.

1 Képzőművészeti szempontból Geller Katalin adott tájékoztatást a balladákat ablakképre vivő Nagy Sándor művészi tevékenységéről.

2 A balladák színhelye Egy évszázaddal ezelőtt a gazdasági, kulturális élet pezsdülésekor Marosvásárhely legendás polgármestere, Bernády György (1864-1938) a város újjáalakításán fáradozott. Ennek nyomán a XIX-XX. század fordulóján az ország egyik legmodernebb, legegységesebb stílusú városát hozta létre. A társadalomban végbemenő változásokat felismerve, a polgárosodás igényeit figyelembe véve, nemzetközi tapasztalatokat szerezve minden energiáját a város modernizálására, újjáépítésére fordította. Ennek a sokrétű munkának egyik eredményeként épült fel a Kultúrpalota, az ő szóhasználatával élve a „közművelődés háza".

3 A városfejlesztésben a hazai építészek, művészeti szakemberek és gazdasági támogatásban közreműködők nagy számban vettek részt. Az épületet Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készítették, a külső és belső díszítés a magyar szecesszió nagy mestereinek munkája. Körösföi-Kriesch Aladár (1863-1920) álmodta meg a belső tér magyar és egyetemes kultúrához kapcsolódó díszítési harmóniáját.

4 Az épület szerkezete, a falak díszei, a lépcső alakítása, a megvilágítás, a bútorok formája, az ajtók elhelyezése és minden részletkérdés tudatos alkotás eredménye.

5 Az sem véletlen, hogy a Tükörterembe Nagy Sándor (1868-1950) és Thoroezkai Wigand Ede (1869-1945) festményei alapján készített üvegablakokon árad be a fény. Az üvegképeket a megadott minták alapján Róth Miksa (18651944), a korszak legismertebb, legelfogadottabb mestere készítette. Az üvegképek hatásáról visszaemlékezésében, 1942-ben így írt: „Nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységgel fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet. Az üvegfestményen beömlő világosság maga megszínesített napfény, ami minden pillanatban változik, rezeg és ragyog attól függően, hogyan jönnek a fénysugarak."

6 Ez az élmény teszi különössé a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermének ablakképeit, a balladák illusztrációit. 1 Kriza (szerk.) 2005. 2 Geller 2003. 3 Bernády 1913. 397. 4 Marosi Barna írta, hogy az épületek térkitöltéséről és látványáról, hogy mindez olyan, mintha egyetlen művész kezéből, egységesen megkomponált szecessziós tér lett volna. Marosi 1974. 32-33. 5 Az épület ismertetését adja Dusa 1970. 6 Róth 1942.