Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Kriza Ildikó: Szerelem és szenvedély balladákban és képeken
A magyarosnak tartott motívumok a nemzetközi szecesszió szimbólum- és formavilágához tartoznak, s ebből adódik a képek időfelettisége, élményadó aktualitása. A Kultúrpalota freskóinak, üvegablakainak, mozaikjainak díszítő festményeinek programja a magyar multat mitikus magasságba emeli a népművészet és a grand art harmóniájával. Nagy Sándor alkotókorszakának delelőjén volt, látta az olasz szecesszió híres alkotásait, dolgozott Franciaországban, a helyszínen megismerte a finn art nuoveau legújabb alkotásait, barátságot kötött a híres angol preraffaellistákkal. 7 Nagy Sándor tudatosan fordult a magyar történelem és művészet emlékeihez, becsülte és követte az üvegfestészetben előtte alkotó Lötz Károly, Székely Bertalan és Than Mór üvegablakait. 8 Az egyetemes és nemzeti művészet összefogását, az általános emberi és a magyar kultúra értékeinek továbbvitelét tudatosan célul tűzte ki. A magyar eredetmondák több részletét megrajzolta a marosvásárhelyi ablakképek tervezése előtt (Attila palotája, Attila lakomája, Attila hazatérésé). A nemzeti témák, a magyar kultúra iránti elkötelezettsége tudatos vállalás volt. Nem véletlen, hogy az ablakokon a mondák és balladák hősei jelennek meg. Nagy Sándor ábrázolásában a balladai hősök szimbolikusak, nemcsak a személyek, hanem az ornamentális díszek is kettős értelmet kapnak, minden növény, virág, folyondár, háttér lelki tulajdonságokat, belső érzésvilágot fejez ki. 9 A marosvásárhelyi Tükörterem mindegyik ablaka három részre tagolódik. Felül ornamentális díszek emlékeztetnek a honfoglalás kori tarsolyok vonalvezetésére. Szív és tulipán kontúrja mellett maszkos arcok néznek ránk. Toroezkai Wigand Ede a székely-hun eredetmonda egy-egy részletét tette képi látvánnyá. Hajdanában régös-régön a nehéz kezdeteket idézi, A nagyúr kapuja, meg Attila és Réka asszony sátoros palotája láttán elképzelhetjük az erdélyi gerendás házak kínálta élményt. A kis alakú ablakon a Perosztó szék a székely rendtartást szimbolizálja. Akár sorozatnak tarthatjuk Réka asszony életét keretező képeket: Csaba bölcseje, Réka asszon sátoros kertje, Réka asszon deckás ablaka, Réka asszon kopjafája. A régmúltat idéző mondai vonatkozású témákat tovább motiválják a kisebb képek. Az Attila mondakör felelevenítésével a nemzeti romantika hagyományát folytatta, és ezzel együtt a „keletiség tudatot" erősítette, de mindezt úgy, hogy a magyar valóság és egyetemes jelentés egyértelmű legyen. Az erdélyi tájat idéző első ablakon a kövek között utat törő ekehúzó állatok láthatók, a feltörésre váró ugar, a nehéz kezdet. A nagyúr kapuja a székely építészet hangulatát varázsolja elénk. A robosztus épület a biztonságot, erőt sugározza, miként az előtte álló nagyúr egyszerű paraszti ruhában. A képek szépsége önmagáért beszél, de a mondák ismerőinek többet mond. Csaba királyfi bölcsője mellett ül Réka asszony, aki talán álomba szenderedett, vagy éppen pihen, és körülötte azoknak a csillagoknak milliárdja versenyt kacérkodik, ragyog, az a csillagösvény, amelyen majd a monda szerint Csaba királyfi visszatér népe megmentésére. Réka asszony nyughelyét a művész szerint egy ferdülő, száradó, félrebillent kopjafa jelképezi. Ez a kopjafa jelkép, hiszen a nagycsaládnak, a közösségnek életet adó anya elmúlását jelképezi, és vele együtt azt a sok veszteséget, amit rajta keresztül minden nép elszenvedett. 7 Wood, Christopher széles ívű áttekintéséből (1992) arra a következtetésre juthatunk, hogy Sir Edward Burne-Janes képe Cophetua király előtt térdelő koldusról ugyanazt a technikát alkalmazza a lány hajának megfestésekor, mint tette ezt Nagy Sándor. Geller Katalin szerint Nagy Sándor ismerte a prerafaellistákat és a középkorias ábrázolást tudatosan választotta. 8 Geller 2003. 104. 9 Nagy 1909.
