Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Csoma Zsigmond: Szent Vince tisztelete és a Vince vessző szedésének szokása a magyar parasztságnál....
hegy, őrzi kultuszának emlékét, ami az egykori középkori (1238) dominikánus klastrom, mint patrocinium nyilván rajnavidéki 7 , véleményem szerint inkább francia-vallon telepités emlékét hordozza. Veszelszki Antal 1799-ben kiadott „Száz esztendős Kalendáriom"-ja, amit a falusi majoros gazdáknak ajánlott és adott ki az év 12 hónapjának kalendáriumi szokásairól, azt írta: „Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni."* Vince Dél-Baranyában is a magyar szőlősgazdák borának mennyiséget jósló napja. Penavin Olga 9 kutatásaiból ismert, hogy Vörösmarton, Csúzán, Bodolán vidáman ülték meg Vince napját, mert azt tartották, hogy ez a nap a „szőlővesszőpálfordulója". Hetekkel előbb már megbeszélték a gazdák, kinek a szőlőjében ülik meg a Vince napi vigasságot. A megbeszélt napon szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret csomagoltak, és szánkón a hegyre vágtattak. A legtávolabbi szőlőbe mentek ki. Csak akkor választottak közelebbi pincét, ha rossz lett az idő. Ilyenkor azonban hamar végét vetettek a szórakozásnak, hisz a rossz idő rossz termést jelentett. A csalafinta borosgazdák Magyarországon máshol azonban még ilyenkor is megpróbálkoztak a pince tetejéről vödör víz locsolásával, hogy enyhe, tocsogós időt szimuláljanak. Enyhe idő esetén, amikor a fagy felengedett, a falatozás közben természetesen a Vince-napot megülök között a borosüveg is kézről kézre járt. Beszélgetés közben szó esett a múlt évi termésről, a szüretről. Evés után gömböcöt akasztottak egy tőkére, hogy a gömböchöz hasonló nagyságú fürtök teremjenek. A pécsi Gyükés szőlőhegy bosnyák származású gazdái is a Bertalan kápolnában Vince napján bemutatott mise után hurkát, disznósajtot akasztottak a szőlőkarókra, hogy akkora fürtök teremjenek, mint ezek. De a sokác mohácsiak, szökédiek, nagytótfalusiak is hasonlóan ünnepeltek. 10 Ezzel a mágiával is a jövő termését, az azévi eredményes szüretet, mintegy áldozati mágiával szerették volna befolyásolni. Ez az agrármágiához, agrárkultuszhoz kapcsolódó szokás nem ismeretlen a többi magyar és a kelet-európai szőlőterületeken sem. Sőt a dávodi magyar szőlősgazdák egy üveg bort rejtettek a földbe, amit Vince napján fogyasztottak el. Mielőtt hazamentek volna, un. vincevesszőt metszettek, és azt hazavitték. Altalános szokás volt ez, a megszedett, lemetszett venyigedarabok neve is országosan vincevessző volt." A szőlővesszőket a meleg szobában öblös szájú üvegbe helyezték el. Ha kihajtottak a vesszők, a friss hajtások jelezték a gazdáknak, hogy nem fagytak le a rügyek, és a kifakadó vesző hajtásain képződő virágfürt kezdemények a szőlő termékenységét is, a várható termés nagyságát jelezték. „Vigadj az esztendő elején, de Vincére és Pálra ügyelj!" - mondogatták a gazdák. 12 Vince időjárását már régóta a tapasztalatokkal együtt úgy fogalmazták meg országosan: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. " A moldvai magyarság rigmusa: Fényes Vince, tele pince. Ködös Vince, üres pince." n A Balaton-felvidéken is általánosan ismert a versike, és a Vince-vessző szedése is. A Káli-medence falvai és egykori mezővárosaiban tett néprajzi gyűjtésünk, de Somló, Balaton-felvidék, Zala, Vas m. szőlőhegyein, Felső és Alsó-Őrségben, Pest megye északi és déli, Dél-Szlovákia területein, a Bükk déli lábának 7 Magyar Néprajz VII. 1990. 167. 8 Veszelszky 1799. 9 Penavin 1965. 79; 1973; 1988. 10 Magyar Néprajz VII. 1990. 167. 11 Bakos 1968.44. 12 Penavin 1983. 13 Bosnyák 1980. 119.
