Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Csoma Zsigmond: Szent Vince tisztelete és a Vince vessző szedésének szokása a magyar parasztságnál....

biztosították. A kalendárium forgatása állandó önellenőrzést és bizonyságot jelentett, ami a kalendáriumokhoz igazodásban és a kalendáriumból történő idő-terményjóslásban, terménybecslésben mutatkozott meg. Mindennek az alapja a termésféltés volt. A szőlővédőszentek nevével jelölt nevezetes napok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelem, tapasztalás és jóslás ezekben a közkedvelt kalendáriumokban jelent meg először. Az első magyarnyelvű naptár 1538-ban Krakkóban látott napvilágot, majd utána Bécsben 1562-ben, Kolozsvárott pedig 1569-ben.

4 A kiadott és megjelent kalendáriumok számával Lőcse, Kolozsvár, Kassa és Debrecen jeleskedett, amely városoknak jelentős szőlőterülete is volt. Az általános, szőlőkkel kapcsolatos időjárásjóslás mellett, a konkrét szőlővédőszentek neveit is megemlítették ezek a naptárak. A XVI. század végétől ismertek a debreceni Újfalusi Imre iskolamester kalendáriumai (1598, 1599),

5 aki januárról pl. azt írta: „Lakyál, egyél iambor u tanná iot-is algyal, Ha Vince fenlik, ismét az pintze telik. " A lőcsei kalendáriumokban (1675, 1678, 1698) ez áll: ,,A ' Szölö és Vetemény veszedelemben áll, Mikor a Föld ez Hóban hó nélkül pusztán áll. Fényes Vince Szent Pál fordulásával egybe, Bor, Buza a bövségének szép bizonyos jele. " A szép, enyhe, napsütéses idő és a majdani bő termés között szoros összefüggést láttak, annyira, hogy jósoltak is az idő állásából. Ha sütött a Nap újévkor, és olvadt a hó, akkor az országos megfigyelés szerint az azt jelentette a gazdák számára, hogy sok bor fog teremni. Ha újesztendő napján szép, fényes az idő, jó lesz az esztendő. Mindenki azt figyelte, arról akart tudomást szerezni, amiben érdekelt volt, vagyis a biztos termésben. De nemcsak a földművesek, a bortermelők figyelték a természet jeleit, hanem a pásztorok is. Lendván azt tartották, „ha erre a napra eláradtak a patakok, jó bortermésre számíthatsz."

6 Mindez az időjárás megfigyelés és termésjóslás, ebben az időben a Vince napi enyhe idő és a bő bortermés kapcsolatát vetítette előre, ami a kontinentális szőlő-borvidékek közép-európai területein általános megfigyelés volt, függetlenül attól, hogy az utóbbi évszázadokban hogyan változott kisebb-nagyobb mértékben az időjárás, az évi hőösszeg. Vince (névnapja, január 22) országosan ismert, boros terményjósló nap volt. Vincét a középkortól kezdve (hispániai vértanú, akit válogatott kínzásokkal gyötörtek halálra, meghalt 304-ben) úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum = bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre jósoltak. A kontinentális éghajlatú szőlő-bortermő területeken a XI. századtól, az ereklyéi révén Boroszlóból kisugárzóan terjedt kultusza. Más szőlő-bor védőszentekhez képest Magyarországon szobrai, emlékoszlopai, építményei nem ismertek, nem úgy, mint Franciaországban, ahol számos középkori és barokk kori szobrocskáját őrzik a múzeumok és a középületek. Egyedül Sárospatak egyik szőlőhegye, a Szentvincehegy, a népi terminológia szerint Szemince 4 Dukkon2003. 5 Csorna 1999. 23. 6 Lendvára és délvidékre vö. Penovácz 1979; Mód - Simon 2002.