Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Csoma Zsigmond: Szent Vince tisztelete és a Vince vessző szedésének szokása a magyar parasztságnál....
ummal, melynek időjárással kapcsolatos megjegyzéseiből sok bekerült a paraszti ismeret tárházába, olyan is, melynek helyi vonatkozása aligha lehetett. Sokszor a jóslatokat versbe szedték, így azok terjedését, hosszabb rögzítését nagymértékben elősegítették. Jó példa erre az általánosan elterjedt Vince napi rigmus is. A jóslások között akadnak olyanok, melyek az egész magyar nyelvterületen megtalálhatók. Ezek egy része tapasztalaton alapult, mint pl. a szőlőhegy füstölése, a hang terjedése vagy éppen a háziállatok viselkedése. Olyanokat is ismerünk, melyek szokásjellegüknél fogva ugyancsak széles körben ismertek. Ilyenek elsősorban azok, melyek egy-egy szent névnapjához kötődnek. Ezek között is kiemelkedik Medárd, Margit, melyekhez elsősorban a 40 napra történő előrejóslás fűződik, amit más esetben is megtalálunk (pl. Mátyás, Gergely, Benedek, Iván stb.). Altalános elterjedésében minden bizonnyal szerepet játszhatott a bibliai özönvíz, amit Isten az emberiség megbüntetésére bocsátott a földre. Mózes I. 7. részében így írja le: „És esik az eső a földre negyven nap és negyven éjjel", amikor pedig megszűnt az eső, majd a vizek folytonosan apadtak, a tizedik hónap első napján a hegycsúcsok kezdtek kimagasodni. „És lön negyven nap múlva, kinyilá Noé a bárka ablakát, melyet csinált vala". 2 A víz apadását Noé ledugott szőlővesszővel állapította meg, ami megeredve új növényi életet, a termést, a bort és a szakralitást is biztosította, jelentette egyben. A Paraszt Bibliában pontosan, a jelentőségének megfelelően értékelte és hagyományozta tovább a paraszti szóbeliség ezt az emlékezetet. Az 1582-ben bekövetkezett naptárváltozás nyomait is fel lehet az időjóslásban fedezni. Ebben az évben a Julius Cézar-féle naptárt XIII. Gergely pápa megreformálta a 10 napot kitevő elmaradás behozásával. A protestáns országok, így többek között Erdély sem fogadta azonban ezt el véglegesen, csak 1677-ben iktatták itt be az Új Kalendáriumot. 3 Januárban csak lassan hosszabbodnak a nappalok, és rövidülnek az éjszakák. A havi középhőmérséklet alacsony, 0 fok alatti volt. A szőlősgazdák hite szerint pl. ez a hónap a farkasordító, a csontig hatoló hidegek ideje, amikor még a bor is megfagyhatott a borospincék hordóiban, és esetleg majd úgy kell hazahordani, és kilóra kimérni. A köd sem kívánatos, mert „ a ködös január nedves tavasszal jár ". A csíziók, naptárak tanácsa a kezdetektől e hónapra így hangzott: „ Vízöntő havában nyárra Hordj jeget, ha a Tél nagy A víz-vevő tsatornára Vigyázz, bé ne zárja fagy. Trágyázz, vadászsz, búzát forgass. Égett bort s olajt le tsorgass, Száraz ágakat le nyess, Tűzre, másra fákat mess! " A téli időszak szőlővédőszentjeinek kultusza is a néphagyományok és az egyházi liturgia folklorizálódott emlékeinek, valamint az időjárási megfigyeléseknek, jóslásoknak a keveréke. Az időjárási tapasztalatokat évenként a korabeli kalendáriumok és csíziók foglalták össze. Az időjárási tapasztalatok évente ismétlődő újragondolását és a természetismeret szintjén a köznapi gondolkodás szférájában tartását a korabeli kalendáriumok és csíziók 2 Szent Biblia, Ótestamentum, Mózes I. 7. 3 Heltai Gáspár Csíziója is még ebben a szellemben hirdette a munkákat és az ünnepeket. Heltai 1592.
