Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)
BALASSA LÁSZLÓ: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. - az ún. Dubniczay-ház - telkén
eredeti járószintje. Az itteni kutatás célja annak meghatározása, hogy a keletről, délről és nyugatról látható falak milyen alapozási mélységgel rendelkeznek, volt-e egy korábbi pince, s ha igen, milyen járószinttel rendelkezett... megkezdtük az illegálisan, korábban a HungarHotels kivitelezésében történt kutatóárok korrigálását, szélesítését. m Az üreg újkori vegyes, kerámiával kevert betöltését kihordva, az előkerülő „falakat egyidejűleg fugázzuk", azaz kikaparják a fugákat. „ Úgy tűnik, hogy a keleti oldalon lévő É-D-i irányú falsíkja nem függőleges, hanem nyugat felé enyhén hajlik." 23 Tbvább folytatva a mélyítést, úgy tűnik, hogy (az É-D-i falj egy várfal külső homlokzata volt, amely elé földet hordtak. A helyiség déli határán jelentkező K-Ny-i irányú fal felső része újkori téglából készült, alatta törtköves technikával épült fal. Az illegális turkálás helyén a fal ívesen rakott. A helyiség nyugati oldalán lévő É-D-i irányú fal alapozása -210 cm-en ér véget. Ennek legalsó része 20-30 cm-es magasságban elvált a felette lévő faltól, mivel hordott törmelék földre alapozták, s az megsüllyedt. 024 A hosszan idézett naplórészlet az ásatás egyik jelentős eseményéről szól: Kralovánszky Alán felismeri, hogy az észak-déli fal egy „várfal homlokzata". Hogy erről megbizonyosodjék, még aznap július 28-án) megnyittatja a IV. szelvényt a magtár, illetve a földszintes szárny udvari homlokzata előtt abból a célból, hogy választ kapjunk: vajon a két épület hogyan függ össze egymással, illetve az előző bekezdésben leírt fal folytatódik-e észak felé az épületen kívül? Az utóbbi folytatódik. Szélessége 340 cm! 025 „Ez minden bizonnyal tehát olyan várfal, mely méreténél és irányánál fogva összefügg a Tolbűhin u. 37. 26 alatt megfigyelt korábbi fallal, ...valamint az 1667-es metszeten látható É-D-i várfallal." (16. kép) A földszint 3. alatti üregben -440 cm-en előkerül „a DK-i sarokban a nyugat felé lejtő külső várfalnak támaszkodó boltozott fal alapozásának alja. A bolt ívének rekonstruálása szerint a nyílás szélessége kb. 400 cm lehetett. Ha kapu boltívéről van szó, akkor teraszos szint kialakítását kell feltételezni. " Egyidejűleg megnyitják az V. szelvényt a megtalált 3,40 m-es várfal nyugati, valamint a VI. szelvényt a keleti falsík követésére. Erre alább térek vissza. A IV. szelvényt nyugat felé (a földszintes épület udvari falsíkja mentén) toldják, egyidejűleg szélesítik. A cél részben a földszintes épület udvari falának, részben a vastag várfal alapozásának feltárása volt. (A benti szűk üregben az utóbbit nem lehetett biztonságosan folytatni.) (17. kép) A földszintes épület alapozásából „...folytatólagosan ugyanolyan támpillér vagy kapu boltozatának felső szakasza kerül elő, mint amilyen a 3. számú helyiség alatt került elő. " A fogalmazásból kitűnik, hogy Kralovánszky Alán felismeri, nem egy eddig ismeretlen alsó teraszon húzódó út kapujáról, hanem kettős támpillérről - támívről - lehet szó, bár az összefüggések még nem láthatók. AIV. szelvény további, nyugati irányú bővítésében - noha az ásatási napló a váltásról nem tesz említést, ez a további feljegyzésekből és szelvényrajzokból egyértelmű - a XrV. szelvényben feltárul a földszintes épület alatti boltív teljes külső (északi) felülete:
